Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Tárgymutató: >> >> Egyházak 1945. október 10. Mindszenty József bíboros hercegprímás a katolikus püspöki kar nevében a kormányhoz fordult a "német kérdés emberies rendezése" érdekében. Kérte az "államhű németség" megvédelmezését. 1945. október 17.A katolikus püspöki kar körlevelében ismertette álláspontját a kitelepítéssel kapcsolatban: "Ha csak a bűnösöket büntetnék, hallgatnánk, de a rossznak barátaiként minősítenek, és eltávolítanak olyanokat, akikre a bűnt nem bizonyították rá, sőt olyat hoznak fel ellenük, ami természetjogon megilleti őket, pl. az anyanyelv. Ne tegyünk olyasmit, amit a fegyverszüneti határvonalon túl magyarokkal szemben elkövetőktől nemcsak felháborodással fogadtunk, de elviselhetetlennek is éreztünk." 1945. december 15.Az evangélikus egyház egyetemes felügyelője, világi és egyházi elnöke levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben tiltakozását fejezte ki a csehszlovák-magyar lakosságcsere és a németek kitelepítése kapcsán. 1946. január 24.Mindszenty bíboros levélben felhívta a miniszterelnök figyelmét a szlovákiai magyarok áttelepítése és a magyarországi németek kitelepítése közötti összefüggésre. Kérte, hogy forduljon a Szovjetunióhoz és a nagyhatalmakhoz, hogy azok tekintsenek el a németek kitelepítésétől. 1983. április 29.A Szövetség javasolta felettes szervének, hogy jó lenne, ha német nemzetiségi egyházi személy is tagja lehetne a Szövetség valamely választott testületének. Jelöltjük Marlok István pilisvörösvári katolikus plébános és Lackner Aladár gyönki evangélikus lelkész volt. 1987. június 8.Jelentés a Szövetség által a német nyelvű istentiszteletekről és szertartásokról, illetve az azokra való igényről készített felmérés eredményéről. A kérdőíveket a kongresszusi küldöttek kapták meg a Szövetségtől. A 303-ból 174-et töltöttek ki, s küldtek vissza. A tanulság: nagy a gond a területen. A fiatalok már nem beszélnek németül, s kevés lelkész tud németül, pedig lenne igény a német nyelvű istentiszteletekre. Az összegzés szerint kézenfekvő az összefüggés az anyanyelvi istentisztelet és a nyelvápolás között. 1989. április 6.A Minisztertanács döntött egy a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollégium felállításáról. Ennek elnöke Pozsgay Imre államminiszter, tagjai pedig az érintett minisztériumok, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egyházak, a Magyarok Világszövetsége megbízottai, a nemzetiségi szövetségek főtitkárai, valamint a cigányság érdekképviseleti szervének delegáltja. A kollégium a tervek szerint tanácsadó, konzultációs szerepet kap a döntések előkészítésében. 1990. január 26.Megalakult a Budapesti Német Kulturális Egyesület (Deutscher Kulturverein Budapest) a Néprajzi Múzeumban. Elnöke Hambuch Vendel, alelnöke Krix György (Georg Krix). Az egyesület célja a magyarországi németek anyanyelvének, kultúrájának és hagyományainak ápolása, a nemzeti identitás erősítése és érdekei képviselete. Az egyesület információs lapja a Deutscher Bote 6 éven keresztül évente tízszer jelent meg. Budapesten megalakult a Magyarországi Németek Szent Gellért Katolikus Egyesülete (St. Gerhards-Werk/Ungarn e. V.). Elnöke Hambuch Vendel. Az alakuló ülésen részt vett Mayer Mihály (Mihály Mayer) pécsi püspök, és a stuttgarti St. Gerhards-Werk ügyvezetője, Rudolf Fath. Az egyesület célja a vallásosság erősítése, az anyanyelv és szokások ápolása a katolikus német kisebbség körében. Minden év május 1-én a budapesti Szent Imre templomban a magyarországi németek számára megtartja az országos májusi ájtatosságot. 1997. február 2.Ünnepi szentmise keretében elbúcsúztatták Franz Walper prelátust, a budapesti németnyelvű katolikus egyházközség vezetőjét és lelkészét, nyugdíjba vonulása alkalmából. Egyúttal beiktatták utódját, Willi Klinkhammert. |
kapcsolódók
további kronológiák
|