Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 3       Lapozás: 1-3

Tárgymutató: >> >> Földreform


1945. március 17.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. sz. rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról.

"1. § Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait... 5.§ Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnös az a magyar állampolgár, aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta,... aki ismét felvette német hangzású nevét... E rendelet 4-6. §-aiban említett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtok, a művelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk levő épületekkel, az államra szállnak át... Ugyancsak az államra szállnak át a 4-6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt család számára meghagyható..."

1945. április 27.

A Földművelésügyi Miniszter 2.400/1945. F. M. sz. rendelete a házhelyeknek, valamint közérdekű telkeknek juttatásáról.

"...16. § Ha a községben hazaárulás, háborús vagy népellenes cselekmények következtében nagyobb tömegű ház üresedett meg és telepítés céljára megfelelő mennyiségű földingatlan is rendelkezésre áll, abban az esetben a lakóházakat csoportos telepítésre kell felhasználni... Ezért a túlnyomólag német nemzetiségűek által lakott községekben sem az elkobzás alá kerülő belsőségek felhasználása, sem az ilyen mezőgazdasági ingatlanok felosztása tekintetében a Községi Földigénylő Bizottság véglegesen nem határozhat, illetőleg birtokba véglegesen senkit be nem helyezhet. Köteles e helyett a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak haladéktalanul jelentést tenni..."

1993.

Egyezmény Németország és Magyarország között, amelyben a hadisírok gondozásának kérdését szabályozták. Az első világháborúban 617, a másodikban 54 000 német katona esett el Magyarország területén, akik közül 35 000 név szerint is ismert.

Megjelent a magyarországi németek kitelepítését eddig legalaposabban, a földreform és a belső népmozgások, a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggésében vizsgáló átfogó monográfiája. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 1993

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>