>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Kárpótlás/Jóvátétel/Rehabilitáció

A Szövetség rehabilitációs bizottságot alakított, amelynek elnöke Zielbauer György lett. A bizottság feladata, hogy eljárjon az 1944-45 fordulóján a Szovjetunióba deportált/internált, majd az azt követő erkölcsi és anyagi kárt szenvedett magyarországi németek rehabilitációja/kártalanítása ügyében.

A Szövetség sajtótájékoztatót tartott irodájában a Német Belügyminisztérium Titkárságának és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Jogi Főosztályának részvételével az 1944-45 fordulóján munkavégzésre a Szovjetunióba deportált-internált német származású vagy nevű, illetve az 1950-53 között az országon belül áttelepített, internált németek munkaviszonyának és nyugdíjának rendezésével, erkölcsi-politikai rehabilitációjával kapcsolatban.

Hambuch Géza részt vett az Európa Német Népcsoportok Munkaközösségének harmadik ülésén. A Munkaközösség 1987. október 2-án alakult a kölcsönös segítségnyújtás szorgalmazása, a német népcsoportok kulturális, etnikai és nyelvi identitásának megőrzése céljából. Elnöke Karl Mitterdorfer.

Az Országgyűlés foglalkozott a kitelepített és internált személyek sérelmeinek orvoslásával.

Az Országgyűlés 20/1989. OGY sz. határozatában kinyilvánította, hogy a kitelepítések és internálások jelentős arányban hibás politikai gyakorlat következményei voltak, s ezért a magyar társadalom nevében az áldozatokat, a sérelmeket elszenvedőket megköveti. A kártalanítás kérdéséről az Országgyűlés később tárgyalt.

A Szövetség Elnöksége ülést tartott, melyen a német egyesületek és országgyűlési képviselők is megjelennek. A Szövetség igazságtalannak tartotta, hogy a kárpótlás kizárólag az 1947-es állapotokat vette alapul. A németek vagyonelkobzása ugyanis eddigre lényegében már befejeződött. Így a kollektív bűnösnek tekintett német kisebbség nem részesülhetett valódi kárpótlásban.

A Magyarországi Németek Szövetsége a Néprajzi Múzeumban az 1944/45 fordulóján szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarországi németek rehabilitálásával, illetve kártalanításával kapcsolatban nyilvános tanácskozást szervezett. A személyükben érintetteken kívül a kormány, a pártok és a sajtó képviselőit is meghívták.

Az Országgyűlés 35/1990. OGY sz. határozata a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról. "1/ Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek. 2/ Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek."

Szimpózium Bécsben, amelynek témája a jugoszláviai, csehországi és magyarországi németek kisebbségi jogai ellen a 2. világháború alatt és után elkövetett sérelmek morális és gazdasági jóvátételi lehetőségei. A szövetséget Hambuch Géza képviselte.

A Szövetség a német kisebbség kárpótlásának segítése érdekében tanácsadó szolgálatot hozott létre. Budapesten és Pest megyében egy hónap alatt négy alkalommal, majd később az ország más részein is tartottak fogadóórákat.

A magyar parlament elfogadta a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvényt. (Megjelent június 2-án a Magyar Közlönyben.) Az 1992: XXXII törvény mindazokra vonatkozott, akiket 1939. március 11. - 1989. október 23. között politikai okokból jogellenesen megfosztottak szabadságuktól, vagy életüktől.