Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Tárgymutató: >> >> Alkotmány 1949. augusztus 20. A Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely garantálja a kisebbségek számára a teljes jogegyenlőséget, az anyanyelvi oktatáshoz és a saját kultúra ápolásához való jogot. 1958. október 4.Az I. Országos Nemzetiségi Fesztivál Füreden 9 német, 6 délszláv, 1 szlovák és 1 román kultúrcsoport részvételével, a Hazafias Népfront rendezésében. Az Országos Nemzetiségi Fesztivál az egyik legjelentősebb, minden bevett nemzeti kisebbséget érintő rendezvény volt, amit mindig igyekeztek lehetőség szerint az augusztus 20-i Alkotmány ünnepével összekötni. Az 1989-es rendszerváltásig több mint 20 Országos Nemzetiségi Fesztivált tartottak, amelyek mindegyikén felléptek német együttesek is. 1969. április 28-29.A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítása. A nemzetiségekre vonatkozó passzus kimondta, hogy "A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrájának megőrzését és ápolását." 1993. június 1.A parlament elfogadta a magyar állampolgárság megszerzését szabályozó törvényt. A 21. § szerint visszakaphatják állampolgárságukat mindazok, akiket politikai okokból fosztottak meg tőle. Ez azokra a németekre is vonatkozik, akiknek a 2. világháború után el kellett hagyniuk az országot. Nem kell az állampolgárságra várókkal szemben támasztott feltételeknek (8 év itt tartózkodás, nyelvvizsga, alkotmány ismerete stb.) sem megfelelniük. 1994. január 11.Doncsev Tosó lemondott a Kisebbségi Kerekasztal elnöki posztjáról, s az ügyeket a titkár, Lásztity Péró vitte tovább. A sajtó értesülései szerint a döntés kiváltó oka a bizalmi válság volt. |
kapcsolódók
további kronológiák
|