>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Kitelepítés

A 84/1950. M. T. sz. rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetése tárgyában. "1.§ /1/ A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni... 3.§ /1/ Az áttelepítésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak és az erre vonatkozó rendelkezések szerint jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai..."

A Kossuth Rádió egy kerekasztal-beszélgetésen emlékezett meg a 40 évvel ezelőtt kezdődött német kitelepítésekről.

Az LDU Münchenben határozatot fogadott el, amelyben megemlékezett a magyarországi németek 40 évvel ezelőtti katasztrófájáról. Megköszönte Németországnak, hogy befogadta az erőszakosan kitelepítetteket. A határozat 4. pontjában megemlékezett arról, hogy a magyar kormány ma már nagyvonalú nemzetiségi jogokat nyújt a magyarországi németek számára.

Az Országgyűlés 20/1989. OGY sz. határozatában kinyilvánította, hogy a kitelepítések és internálások jelentős arányban hibás politikai gyakorlat következményei voltak, s ezért a magyar társadalom nevében az áldozatokat, a sérelmeket elszenvedőket megköveti. A kártalanítás kérdéséről az Országgyűlés később tárgyalt.

Az Országgyűlés 35/1990. OGY sz. határozata a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról. "1/ Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek. 2/ Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek."

Egyezmény Németország és Magyarország között, amelyben a hadisírok gondozásának kérdését szabályozták. Az első világháborúban 617, a másodikban 54 000 német katona esett el Magyarország területén, akik közül 35 000 név szerint is ismert.

Megjelent a magyarországi németek kitelepítését eddig legalaposabban, a földreform és a belső népmozgások, a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggésében vizsgáló átfogó monográfiája. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 1993

2 évet átfogó ünnepségsorozat kiindulópontjaként megemlékezést tartottak a kitelepítés 50. évfordulójáról.

"A magyarországi németek hozzájárulása a közös haza felépítéséhez" címmel tudományos konferencián emlékeztek meg a kitelepítés 50. évfordulójáról a budapesti Néprajzi Múzeumban. A konferencia fővédnöke Göncz Árpád volt. A konferencián részt vett Tabajdi Csaba és Glatz Ferenc is.

A Magyarországi Német Önkormányzatok Napja. A megjelenteknek Horn Gyula levelet küldött, amelyben az emberi jogok durva megsértésének nevezte a németek kitelepítését. Kifejezte abbéli reményét, hogy a németségnek sikerül megőriznie öntudatát és önazonosságát. A németség kitüntetését Kishegyi Simon, Engelbert Rittinger, Rétfalvi Teofil (Teofil Rétfalvi) és Lunczer Terézia vehette át.

A Szovjetunióba elhurcolt és a kitelepített németek emlékére szobrot avattak a pécsi Lenau-ház udvarán. A bronzszobor Tischler Ferenc (Franz Tischler) munkája. Az ünnepségen beszédet mondott Göncz Árpád. A megemlékezés koszorúit Göncz Árpád, Buchrucker nagykövet és Heinrich Reitinger helyezte el.