>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Kollégium

Ülést tartott a Társadalmi Bizottság Budapesten, amelyen megjelent Kővágó László, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője is. Legfőbb gondként fogalmazódott meg, hogy sokszor a nulladik, vagy a nyolcadik órában tanítják a német nyelvet, s hogy nem megoldott a kollégiumok és a tankönyvek kérdése sem. A javaslat szerint a nemzetiségi szülőket fel kell világosítani, hogy gyerekeiket adják német gimnáziumba.

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

Német nemzetiségi kollégiumot avattak Bólyon, amely 70-80 diák férőhelyét volt hivatva biztosítani.

Beszámoló a Szövetségben. Az MSZMP PB határozata szerint minden olyan településen, ahol a lakosság 1/3 nemzetiségi állampolgár, ott kétnyelvű feliratoknak kell szerepelniük a helységnévtáblákon és közintézményeken. (Az 1972-82 közti időszakban az országban összesen 172 településre kerültek fel a két- vagy többnyelvű táblák.) Emellett javasolta nemzetiségi bizottságok alapítását minden olyan megyében, ahol jelentős számú nemzetiségi lakosság él. Konstatálták, hogy a turistaforgalom miatt egyre inkább megélénkültek a német nemzetiségű személyek és német állampolgárok közötti személyes kapcsolatok. Ez nem tekinthető hátrányos folyamatnak. Az NSZK nagykövetsége egyre jobban kereste az alkalmat, hogy kapcsolatba kerülhessen a Szövetséggel, amint az NSZK-ban élő kitelepített németek szervezete is. Egyik legfontosabb Szövetség előtt álló feladat a nemzetiségi tannyelvű iskolák körének bővítése és a diákotthoni férőhelyek számának növelése.

A bajai Frankel Leo Gimnázium internátusának átadása. (40 szoba, és vendégszobák, valamint betegszoba, menza, konyha, közös helységek.) A megnyitón a város polgármestere mellett részt vett Németország főkonzula, Hanns Rehfeld, és a Szövetség részéről Hambuch Géza.

A magyarországi németek delegációja találkozott Mádl Ferenc miniszterrel. A delegációt Hambuch Géza vezette. Jelen voltak még Lunczer Terézia (Theresia Lunczer), a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium igazgatóhelyettese, Wild Katalin (Katharina Wild) a JPTE német tanszékének vezetője és Schnaider Ágnes titkár is. A delegáció elégedetlenségének adott hangot a német oktatásügy helyzetével kapcsolatban. Kérték, hogy a fejpénzt csak valóban a nemzetiségi oktatásra lehessen felhasználni. Ezen kívül hangsúlyozták egy budapesti kollégium szükségességét.

Ünnepélyes keretek között felavatták az UBZ-et. Az oktatási központ fenntartója Baja városa, amely az épület berendezését is vállalta. A Központ egy óvodából, egy általános iskolából, egy gimnáziumból, egy továbbképző intézetből, egy 150 férőhelyes kollégiumból, egy sportcsarnokból áll.

A Szövetség megállapodást kötött Baja Város Tanácsával a Baján megvalósítandó Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (UBZ) pénzügyi támogatása tárgyában. A központ célja a német nyelv oktatása és ápolása, valamint a magyarországi németek kultúrájának ápolása és fejlesztése. A tervek szerint a központ óvodát, általános iskolát, gimnáziumot és diákotthont foglal majd magában. Az intézmény megvalósulásához az NSZK jelentős anyagi támogatást helyezett kilátásba.

Átadták a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiumát. Német részről beszédet mondott Horst Waffenschmidt, a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Józan Jilling Mihály. A kollégium 134 000 000. Ft-ba került. A költségek legnagyobb részét a kultuszminisztérium és a főváros állta, de hozzájárult a német kormány is.