>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Asszimiláció

Az MSZMP PB "Szigorúan Bizalmas!" határozatot hozott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felmerülő ügyekről. Eszerint a nemzetiségi politika határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siettetésének koncepcióját. Bár a média a határozat szerint nem fordított kellő figyelmet a nemzetiségekre, a legnagyobb probléma mégis a nemzetiségi oktatásban van. Már az óvodában nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre. 1960 szeptemberében került bevezetésre a kétnyelvű oktatás, de a támogatás hiánya miatt ezek sem tekinthetők elég eredményesek. A nyelvoktató általános iskolákban mindenütt heti 4 órára kell emelni a németórák számát. A nemzetiségek által nagyobb számban lakott településeken, különösen a határmenti területeken meg kell oldani a kétnyelvű feliratok, hirdetmények kérdését. A határozat aláhúzta, hogy PB 1958-as határozatának kétnyelvű feliratokról szóló részét Zala kivételével nem hajtották egységesen végre. Felvetette, hogy esetenként utcákat, tereket kellene elnevezni a lakosság nemzetiségét képviselő jelentős személyiségekről. Erőteljessé vált az NSZK-ból irányított propaganda a német lakosság körében - a sajtó, rokonlátogatás, könyvek útján.

Antall József 2 órás beszélgetésen fogadta a kisebbségek vezetőit. A miniszterelnök tájékoztatta őket, hogy a kormány elítéli a korábbi időszak asszimilációs törekvéseit, s fontosnak tartja, hogy a kisebbségek maguk is közreműködjenek a születendő kisebbségi törvénynél. Fontosnak tartotta továbbá a parlamenti képviselet megteremtését is, de addig is kiemelt jelentőségű feladatnak nevezte a kisebbségi ombudsman megválasztását.

A JEV húsvéti szemináriumot tartott Baján "A magyarországi kisebbségek asszimilációja, és feltámadása" témában. A 170 résztvevő Európa 23 országából érkezett.