>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Nemzetiségpolitika

Az MDP PB határozata a nemzetiségi szövetségek feladatait következőképpen határozta meg: "A szövetségek fő feladatának saját nemzeti kultúrájuk ápolását kell tekinteni, de el kell érni, hogy ezen keresztül aktívabbá váljanak a politikai és társadalmi élet minden területén... El kell érni, hogy a párt helyes politikája a nemzeti kérdésben teljes mértékben érvényre jusson. E munka során szívós felvilágosító és meggyőző munkát kell folytatni, hogy a nemzeti kisebbségek bátran éljenek jogaikkal." A szövetségek továbbra is a Népművelési Minisztérium felügyelete alatt maradtak.

Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.

Az MSZMP PB áttekintette a magyarországi nemzetiségek helyzetét és határozatában a következőket fogalmazta meg: "A Központi Bizottság szigorúan őrködik a nemzetiségek jogainak sérthetetlensége és teljes érvényesülése fölött. Minden pártszervezettől elvárja, hogy harcoljon a nemzetiségi politikával szemben helyenként még felmerülő meg nem értés ellen, és következetesen tegyen meg mindent azért, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi a nemzetiségi politikában érvényre jussanak."

Az MSZMP PB "Szigorúan Bizalmas!" határozatot hozott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felmerülő ügyekről. Eszerint a nemzetiségi politika határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siettetésének koncepcióját. Bár a média a határozat szerint nem fordított kellő figyelmet a nemzetiségekre, a legnagyobb probléma mégis a nemzetiségi oktatásban van. Már az óvodában nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre. 1960 szeptemberében került bevezetésre a kétnyelvű oktatás, de a támogatás hiánya miatt ezek sem tekinthetők elég eredményesek. A nyelvoktató általános iskolákban mindenütt heti 4 órára kell emelni a németórák számát. A nemzetiségek által nagyobb számban lakott településeken, különösen a határmenti területeken meg kell oldani a kétnyelvű feliratok, hirdetmények kérdését. A határozat aláhúzta, hogy PB 1958-as határozatának kétnyelvű feliratokról szóló részét Zala kivételével nem hajtották egységesen végre. Felvetette, hogy esetenként utcákat, tereket kellene elnevezni a lakosság nemzetiségét képviselő jelentős személyiségekről. Erőteljessé vált az NSZK-ból irányított propaganda a német lakosság körében - a sajtó, rokonlátogatás, könyvek útján.

A Schwäbische Zeitungban megjelent egy interjú Hambuch Gézával, "Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nem példamutató" címmel. A riportot kivonatosan ismertették a magyar újságok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a parlamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbség egy elfogadható kisebbségi törvényre vár. Értékelése szerint a romániai németeknek népcsoportként jobb lehetőségeik vannak, mint a magyarországiaknak. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki. A német származású parlamenti képviselők egy csoportja (Békefi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf) tiltakozó nyílt levelet jelentetett meg az egyik magyar napilapban június 1-én. Erre a levélre sajtóközleményben reagált Hambuch Géza és a Szövetség elnöksége is.

Kihirdették az 1993:LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvény a benne felsorolt 13 etnikai-nemzeti kisebbség számára a kulturális autonómia jogszabályi kereteit volt hivatott megteremteni.

Erich Kussbach, osztrák nagykövet, Jakob Bleyer unokája felkereste a Neue Zeitung Alapítványt és az újság szerkesztőségét. A kuratórium részéről Kaltenbach Jenő és Heinek Ottó tájékoztatta a kisebbségi nyelvoktatás helyzetéről és a német szervezetekről.