>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Népszámlálás/Becslés

A 22.280/1946. M. E. sz. rendelet alapján összeírták a nemzetiségi lakosokat. A felmérés nem foglalkozott sem a németekkel, sem a kitelepülő szlovákokkal.

A Belügyminiszter 153.883/1946. B. M. sz. rendelete egyes kis- és nagyközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

1 községet sorol fel Tolna vármegyében.

A Belügyminiszter 154.076/1946. B.M számú rendelete egyes kis- és nagyközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

25 községet sorol fel Baranya vármegyében.

A Magyar Köztársaság Kormányának 12.200/1947. Korm. sz. rendelete a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. M.E. sz. rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása. "...3.§ Az 1. § rendelkezései nem vonatkoznak: a/ az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásra, amennyiben az 1946. évi április hó 1. napja előtt is ez volt a főfoglalkozása, nem volt a Volksbundnak tisztségviselő tagja, fegyveres német alakulatba /SS stb./ önként be nem lépett, illetőleg magyarosított nevét német hangzásúra vissza nem változtatta... b/ a községben nélkülözhetetlen kézműves kisiparosra... 14.§ /1/ Annak a magyar állampolgárnak, aki az 1941. évi népszámlálási összeírás alkalmából magát német anyanyelvűnek vallotta, továbbá annak a magyar állampolgárnak, akire a 2.§ értelmében az 1. § nem vonatkozik, a jelen rendelet hatálybalépésének napján még tényleges birtokában levő mező és erdőgazdasági /külterületi/ ingatlan vagyonából minőségének és fekvésének figyelembevételével legfeljebb 10 kat. holdnyi terület, továbbá a tényleges birtokában lévő olyan ingóságát, amely telepítés céljára még igénybevéve nem lett, tulajdonába lehet adni, illetőleg tulajdonában meg lehet hagyni..."

Megtartották a háború utáni első népszámlálást, melyen 22 455 személy vallotta magát német anyanyelvűnek, 2617 pedig német nemzetiségűnek.

A KSH jelentése szerint Magyarországon becslések szerint 220 000 német nemzetiségű személy élt. A becslés az 1930 és 1941-es népszámlálás adatain, valamint az 1955 novemberében, mintegy 100 településen végzett helyszíni vizsgálatokon alapult.

A KSH jelentése szerint, a becslések alapján mintegy 220 000 német nemzetiségű állampolgár élt Magyarországon.

Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263).

A Magyar Rádió első "Gruss und Kuss" adása, amelyben a hazai németek üdvözleteket is küldhettek Németországban élő rokonaiknak és ismerőseiknek. Műsorvezető Brachfeld Szigfrid volt. Az adást külföldön rövid, belföldön középhullámon lehetett fogni.

A népszámláláson 35 594 lakos vallotta magát német anyanyelvűnek. A nemzetiségi szövetségek kérésére a KSH ebben az adatfelvételben nem szerepeltette a kérdőíveken a nemzetiségre vonatkozó kérdést.

A népszámlálásra készült német nyelvű tájékoztató anyagból a Szövetség 74 ezer példányt kért elkészíteni. (A Szövetség becslése szerint ugyanis ennyi német család volt Magyarországon.)

A népszámláláson 31 231-en vallották magukat német anyanyelvűnek, 11 310-en pedig német nemzetiségűnek. Márciusban a KSH felmérést végzett 506 olyan községben (a városok és nagyközségek kivételével), amelyek az előző népszámlálási adatok szerint nemzetiségi jellegűnek voltak tekinthetők. Itt 208 000 nemzetiségi kulturális igényű lakost talált.

A Baranyai Német Nemzetiségi Bizottság tiltakozást fogalmazott meg Hoóz Istvánnak (KSH) címezve a tervezett népszámlálási kérdésekkel kapcsolatban, s azt eljuttatták a megyei tanácsnak is. A kérdések a nemzetiségre, anyanyelvre és idegennyelvtudásra kérdeztek volna rá. A tiltakozásban az 1941-es tapasztalatokra hivatkoztak, és aggodalmuknak adnak hangot, hogy a többségi lakosság az esetleges alacsony számok esetén feltenné majd a kérdést, hogy minek kell egyáltalán ilyen kevés embernek annyi óvoda és iskola.