Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
![]() |
Tárgymutató: OKTATÁS >> >> Oktatás, anyanyelvi/nemzetiségi 1949. augusztus 20. A Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely garantálja a kisebbségek számára a teljes jogegyenlőséget, az anyanyelvi oktatáshoz és a saját kultúra ápolásához való jogot. 1958. október 7.Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is. 1960. tavaszA Művelődési Minisztérium a 44176/1960. sz. osztályvezetői körlevelében kötelezte a nemzetiségi tannyelvű iskolák vezetőit, hogy a következő tanévtől a testnevelést és a természettudományi tárgyakat magyar nyelven oktassák. Ettől fogva a nemzetiségi iskolák kétnyelvűek 1960. szeptember 1.Bevezetésre került a kétnyelvű oktatás a nemzetiségi gimnáziumokban. A reál szakokat tanították magyarul. 1962. május 25.Wild Frigyes Neue Zeitung-beli tanévzáró előtti írásában kiemelte a kétnyelvűség előnyeit. Eszerint a német gimnáziumokban a fontos dolgokat magyarul is megtanítják, hogy a tanulókat ezzel is felkészítsenek a hétköznapi élet kihívásaira. 1969. január 30.Összeült a Szövetség Oktatási Bizottsága. Az ülés egyik fő napirendi pontja az volt, hogy maradjon-e a 2 iskolatípus (A. kétnyelvű - Gara, B. nyelvoktató - általánosan bevezetett forma, heti négy órával), vagy inkább legyen 3 típus (A. német, mint idegen nyelv, B. tagozatos forma, C. egyéb típus). Az ülésen mindkét elképzelés előnyeit és hátrányait megvitatták. Az anyagot eljuttatták a minisztériumba. 1978. január 10.Beszámoló a Szövetségben. Az MSZMP PB határozata szerint minden olyan településen, ahol a lakosság 1/3 nemzetiségi állampolgár, ott kétnyelvű feliratoknak kell szerepelniük a helységnévtáblákon és közintézményeken. (Az 1972-82 közti időszakban az országban összesen 172 településre kerültek fel a két- vagy többnyelvű táblák.) Emellett javasolta nemzetiségi bizottságok alapítását minden olyan megyében, ahol jelentős számú nemzetiségi lakosság él. Konstatálták, hogy a turistaforgalom miatt egyre inkább megélénkültek a német nemzetiségű személyek és német állampolgárok közötti személyes kapcsolatok. Ez nem tekinthető hátrányos folyamatnak. Az NSZK nagykövetsége egyre jobban kereste az alkalmat, hogy kapcsolatba kerülhessen a Szövetséggel, amint az NSZK-ban élő kitelepített németek szervezete is. Egyik legfontosabb Szövetség előtt álló feladat a nemzetiségi tannyelvű iskolák körének bővítése és a diákotthoni férőhelyek számának növelése. 1979.A Szövetség Közművelődési Bizottsága keretében létrehozták a Képzőművészeti szekciót. A Hazafias Népfront 8. Kongresszusa. "A felelősséget viselő patriotizmus céljait sohasem más népek kárára akarja elérni, hanem gyümölcsöző együttműködésre törekszik velük. A mai hazaszeretet a nép jövőjéért érzett felelősséget is tartalmazza, és az egymás mellett élő nemzetiségekre, mint összekötő hidakra, a barátság forrásaira tekint" - mondta a kongresszuson Lázár György. A nemzetiségi szövetségek nevében Hambuch Géza szólalt fel. Beszédében elvetette az automatizmus elvének helyességét. A nemzetiségek céljaikat csak akkor érhetik el - hangsúlyozta - ha ehhez megkapják a megfelelő szervektől a politika, pénzügyi és személyi támogatást. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyanyelvápolás és a nemzetiségi oktatás terén rendkívül komoly problémákkal küzdenek a szövetségek. 1990. január 31.A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra. |
kapcsolódók
további kronológiák
|