Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 13       Lapozás: 1-10 | 11-13

Tárgymutató: OKTATÁS >> >> Oktatás, alapfokú


1945. október 24.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10.030/1945. M. E. sz. rendeletében első ízben szabályozta a nemzetiségi oktatást. Ahol legalább tíz tanuló szülei kérték, szavazással dönthettek arról, hogy gyermekeiket az általános iskolában anyanyelven akarják-e taníttatni, vagy magyarul, s anyanyelvüket csak tantárgyként. A nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák beindítását engedélyeztetni kellett. Ennek azonban előfeltétele volt, hogy a szavazás megtartása után legalább 20 tanuló jelentkezzen. A rendelet a magyarországi németekre nem vonatkozott.

1946. február 15.

Az 1.200/1946. V. K. M. sz. rendelet a nemzetiségi tannyelvű iskolákat már nem a szülők kérése alapján kívánta felállítani, hanem a nemzetiségi hovatartozást feltüntető népesedési adatok alapján. Eszerint ahol legalább 15 nemzetiségi tanuló volt, ott a tanfelügyelőnek kötelező beíratást kellett elrendelnie. A rendelet nem vonatkozott a német kisebbségre.

1951. szeptember

Kísérleti jelleggel 25 általános iskolában bevezették heti 3 órában a német nyelv tanítását.

1951.

Az OM 1951 évi 15. sz. tv. r.: "Azokban a községekben, ahol 15, egy nemzetiséghez tartozó tanköteles szülője kívánja, biztosítani kell, hogy ezek a tankötelesek a szülők kívánságának megfelelően: anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, - ez esetben a magyar nyelvet és irodalmat kötelező tantárgyként tanulják - vagy anyanyelvüket az általános iskolában kötelező tantárgyként tanulják".

1952. szeptember 1.

66 általános iskolában indult be a német nyelvoktatás.

A Népművelési Minisztériumban német előadó beállítására került sor.

1954. szeptember 1.

A német nyelvoktató általános iskolák száma 70-re nőtt.

1955. szeptember 1.

2 német tannyelvű iskola indult.

1957. szeptember 1.

Pécsbányatelepen német gyakorló általános iskola indult, hogy lehetővé tegye a pedagógiai főiskola és tanítóképző végzőseinek oktatási gyakorlatát.

1969. február 21.

Ülést tartott a Társadalmi Bizottság Budapesten, amelyen megjelent Kővágó László, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője is. Legfőbb gondként fogalmazódott meg, hogy sokszor a nulladik, vagy a nyolcadik órában tanítják a német nyelvet, s hogy nem megoldott a kollégiumok és a tankönyvek kérdése sem. A javaslat szerint a nemzetiségi szülőket fel kell világosítani, hogy gyerekeiket adják német gimnáziumba.

1974. november 11.

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>