>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Diszkrimináció

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. sz. rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról.

"1. § Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait... 5.§ Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnös az a magyar állampolgár, aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta,... aki ismét felvette német hangzású nevét... E rendelet 4-6. §-aiban említett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtok, a művelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk levő épületekkel, az államra szállnak át... Ugyancsak az államra szállnak át a 4-6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt család számára meghagyható..."

A Földművelésügyi Miniszter 2.400/1945. F. M. sz. rendelete a házhelyeknek, valamint közérdekű telkeknek juttatásáról.

"...16. § Ha a községben hazaárulás, háborús vagy népellenes cselekmények következtében nagyobb tömegű ház üresedett meg és telepítés céljára megfelelő mennyiségű földingatlan is rendelkezésre áll, abban az esetben a lakóházakat csoportos telepítésre kell felhasználni... Ezért a túlnyomólag német nemzetiségűek által lakott községekben sem az elkobzás alá kerülő belsőségek felhasználása, sem az ilyen mezőgazdasági ingatlanok felosztása tekintetében a Községi Földigénylő Bizottság véglegesen nem határozhat, illetőleg birtokba véglegesen senkit be nem helyezhet. Köteles e helyett a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak haladéktalanul jelentést tenni..."

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 9.560/1945. M. E. sz. rendelete egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése és ezzel kapcsolatos különleges közigazgatási szabályok tárgyában.

"1. § /1/ Tolna- és Baranya vármegyékben a törvényhatósági bizottság és a bizottság által alakított szakbizottságok, valamint a törvényhatósági kisgyűlés, az igazoló választmány és az összeférhetetlenségi bizottság, továbbá a közigazgatási bizottság és különleges alakulatainak működése szünetel mindaddig, amíg ezekben a vármegyékben az 1.710/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar Közlöny 26. szám/ 2. §-ának 5. pontja alá eső személyek kitelepítése és helyükbe mások odaköltöztetése iránt a 3820/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar Közlöny 65. szám/ alapján tett intézkedések befejezést nem nyertek...."

A katolikus püspöki kar körlevelében ismertette álláspontját a kitelepítéssel kapcsolatban: "Ha csak a bűnösöket büntetnék, hallgatnánk, de a rossznak barátaiként minősítenek, és eltávolítanak olyanokat, akikre a bűnt nem bizonyították rá, sőt olyat hoznak fel ellenük, ami természetjogon megilleti őket, pl. az anyanyelv. Ne tegyünk olyasmit, amit a fegyverszüneti határvonalon túl magyarokkal szemben elkövetőktől nemcsak felháborodással fogadtunk, de elviselhetetlennek is éreztünk."

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10.030/1945. M. E. sz. rendeletében első ízben szabályozta a nemzetiségi oktatást. Ahol legalább tíz tanuló szülei kérték, szavazással dönthettek arról, hogy gyermekeiket az általános iskolában anyanyelven akarják-e taníttatni, vagy magyarul, s anyanyelvüket csak tantárgyként. A nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák beindítását engedélyeztetni kellett. Ennek azonban előfeltétele volt, hogy a szavazás megtartása után legalább 20 tanuló jelentkezzen. A rendelet a magyarországi németekre nem vonatkozott.

A Nemzeti Kormány 12.330/1945. M. E. sz. rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről. "1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt..."

Az áttelepülésre kötelezettek minden ingó és ingatlan vagyonát zár alá kellett venni.

A Belügyminiszer 151.169/1946. B. M. sz. rendelete a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén lévő egyes községekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.
36 községet sorol fel.

A Belügyminiszter 151.400/1946. B. M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

Baranya, Csanád, Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Somogy, Sopron vármegyékben 161 községet sorol fel.

A Belügyminiszter 151.874/1946. B. M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

45 községet sorol fel Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém vármegyékben.

Az 1.200/1946. V. K. M. sz. rendelet a nemzetiségi tannyelvű iskolákat már nem a szülők kérése alapján kívánta felállítani, hanem a nemzetiségi hovatartozást feltüntető népesedési adatok alapján. Eszerint ahol legalább 15 nemzetiségi tanuló volt, ott a tanfelügyelőnek kötelező beíratást kellett elrendelnie. A rendelet nem vonatkozott a német kisebbségre.