>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

III IV V VII IX X XI Az összes tétel

Az Oktatásügyi Minisztérium arról rendelkezett, hogy szeptembertől Budapesten, Kőszegen és Pécsett egy-egy gimnáziumban német nyelvű párhuzamos osztályokat kell beindítani.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács határozata szerint május 30-ig minden helyi tanácsnak napirendre kellett tűznie a nemzetiségi kérdést. A határozat szerint a megyében ezután évente legalább kétszer nemzetiségi napot kellett tartani. A nemzetiségeknek is képviseletet kellett kapniuk a közigazgatási szervezetekben. Azt javasolta a helyi tanácsoknak, hogy a rendeleteket és a határozatokat a nemzetiségek nyelvén is hozzák nyilvánosságra. Azokon a helyeken pedig, ahol a nemzetiségek nagy számban élnek, a tanácsok épületein és más közintézményeknél a feliratoknak a nemzetiségek nyelvén is meg kell jelenniük.

Az Osztrák-Magyar Kulturális és Gazdasági Egyesület (Österreichisch-Ungarische Vereinigung für Kultur und Wirtschaft) látogatást tett Magyarországon.

A nemzetiségi szövetségek főtitkárai levelet írtak Kádár Jánosnak, amelyben kérték hogy a közeljövőben fogadja őket, hogy a nemzetiségek időszerű problémáiról tájékoztathassák, s a problémákra megoldást kereshessenek.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya felvilágosítást kért a Szövetségtől, hogy mely településeken lehetne németül beszélő filmeket vetíteni a lakosságnak. A Szövetség válaszában 68 települést sorol fel.

Az I. Országos Svábbál Óbudán a József Attila Kultúrházban, 1000 résztvevővel. A németek hagyományos, kulturális bemutatóval egybekötött farsangi rendezvénye ettől kezdve minden évben megrendezésre került. Kezdetben évente csak egyszer, a hatvanas évek közepétől kétszer, a nyolcvanas évek elejétől háromszor, az évtized közepétől pedig a kilencvenes évek elejéig négyszer. A svábbálokra általában minden jegy elkelt, s egyszerre - a helyszíntől függően - 1000-2500 ember is együtt ünnepelt.

A délszláv és a német szövetség levélben fordult a Magyar Rádió elnökéhez, s az MSZMP Baranya-megyei Végrehajtó Bizottsága Agit. Prop. Osztályához, hogy a Pécsi Stúdió nemzetiségi adásait az 1957. szeptember 5-ig követett gyakorlatnak megfelelően a jövőben is 19 és 20 óra közt sugározza, ne a megváltozott műsorrend szerinti 16 és 17 óra között. A kérést elutasították azzal az indoklással, hogy a Kossuth Rádión sugárzott Esti Krónika, valamint a Petőfin beindított, a vidéki lakosság kulturális igényeit kiszolgáló színházi közvetítések elsőbbséget élveznek. Az indoklás szerint a változtatás csak a nyári hónapokban okozhat egyébként is problémát, amikor a parasztok a földeken dolgoznak. De a parasztok 19 órakor is kint vannak még a földeken, tehát a nyári időszak hallgatottsága amúgy is alacsony.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

Az I. Országos Nemzetiségi Fesztivál Füreden 9 német, 6 délszláv, 1 szlovák és 1 román kultúrcsoport részvételével, a Hazafias Népfront rendezésében. Az Országos Nemzetiségi Fesztivál az egyik legjelentősebb, minden bevett nemzeti kisebbséget érintő rendezvény volt, amit mindig igyekeztek lehetőség szerint az augusztus 20-i Alkotmány ünnepével összekötni. Az 1989-es rendszerváltásig több mint 20 Országos Nemzetiségi Fesztivált tartottak, amelyek mindegyikén felléptek német együttesek is.

Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.