>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

II III IV V IX X XI Az összes tétel

Megnyílt Budapesten az NDK Kulturális és Információs Központja. (Igazgatója Otto Stark.) Az intézmény fő feladatai: könyvtár, olvasóterem fenntartása, ill. kiállítás-szervezés.

A Művelődési Minisztérium a 44176/1960. sz. osztályvezetői körlevelében kötelezte a nemzetiségi tannyelvű iskolák vezetőit, hogy a következő tanévtől a testnevelést és a természettudományi tárgyakat magyar nyelven oktassák. Ettől fogva a nemzetiségi iskolák kétnyelvűek

A Szövetség megbízta Bellér Béla középiskolai tanárt, hogy július 15-ig juttassa el hozzá bírálásra alkalmas állapotban "A magyarországi német nemzetiség helyzete 1918-22" című munkáját.

A nőnap alkalmából Nemzetiségi Nőfesztivált rendeztek Békéscsabán. A fesztiválon 400 nő vett részt a 4 nemzetiség népviseletében.

A bajai német nyelvű gimnázium első végzős évfolyamának ballagása 17 fiatallal.

Bevezetésre került a kétnyelvű oktatás a nemzetiségi gimnáziumokban. A reál szakokat tanították magyarul.

A bajai német gimnázium neve Frankel Leó Gimnáziumra változott.

Wild Frigyes a Lausitz-i szorbok meghívására tanulmányúton vett részt az NDK-ban.

Wild Frigyes Benke Valériától átvette 50. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Szocialista Munkáért Érdemérmét

Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263).

A Magyar Rádió első "Gruss und Kuss" adása, amelyben a hazai németek üdvözleteket is küldhettek Németországban élő rokonaiknak és ismerőseiknek. Műsorvezető Brachfeld Szigfrid volt. Az adást külföldön rövid, belföldön középhullámon lehetett fogni.