>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

III IV V VI VIII IX X Az összes tétel

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya két történész segítségével elkészített egy ajánló listát olyan nemzetiségi személyekről, akikről a jövőben utcát, vagy intézményeket lehet elnevezni. A német listán a következők szerepelnek: Ajtósi Dürer Albrecht, Aulich Lajos, Brunswick Teréz, Czelder Orbán, Lebstück Mária, Leiningen Károly, Lenau Nikolaus, Muck Lajos, Pöltenberg Ernő, Práger Ármin, Rothziegel Leo, Schweidel József, Wallisch Kálmán, Gottfried Lehmann, August Gottlieb Wimmer, Kerner Stephan, Mauterer János, Eisel Károly, Essl András, Frankel Leó. Geyer Flórián, Gion János, Gion Péter, Heltai Gáspár, Poór /Bauer/ József.

Az összeállított listán szereplők jó része nem tartozott a magyarországi német nemzetiséghez, vagy osztrák volt, vagy németországi német. 1976 végén egy utólagos egyeztetés előtt a Szövetség Aulichot, Czeldnert, Esslt, Lenaut, Muckot és Kernert tartotta mindenképpen elfogadhatónak. A többi személlyel kapcsolatban további vizsgálatot tartott szükségesnek.

A Magyar Rádió Nemzetiségi Népzenei Fesztiválja Békéscsabán. Ez egyúttal a nemzetiségi szövetségek közös megemlékező ünnepsége is volt a felszabadulás 30. évfordulójáról. A rendezvényt később időről időre megtartották.

Az MTV híradója beszámolt a négy nemzetiségi szövetség Georgi Dimitrov Kultúrházban megtartott ünnepi országos választmányi üléséről a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából.

A Friedrich Ebert Alapítvány meghívta Réger Antalt egy 10 napos tanulmányútra Bonnba. Bár Réger fontosnak tartotta volna az utat, a Külügyminisztérium határozott utasítására kitért a meghívás elől.

Parlamenti választások. A Pest megyei 25. választói kerület (Dunabogdány) jelöltjeként Réger Antal került be a parlamentbe.

A Szövetség és a Neue Zeitung közös irodalmi és tényfeltáró pályázatot írt ki "Ragadjatok tollat!" (Greift zur Feder!) címmel október 31-i határidővel, minden korcsoport számára.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban az utolsó évfolyam is leérettségizett. Helyét a Kossuth Lajos Gimnázium vette át az 1971/71-es tanév óta, felmenő rendszerben.

A Norddeutsher Rundfunk a Külügyminisztérium engedélyével 30 perces filmet forgatott a magyarországi nemzetiségek helyzetéről. A felvételeket két lépcsőben, augusztusban és télen vették fel.

Német nemzetiségi kollégiumot avattak Bólyon, amely 70-80 diák férőhelyét volt hivatva biztosítani.

Nemzetiségi Oktatási Bizottság alakult az Oktatási Minisztérium keretein belül.

A Szövetség szorosabb kapcsolatot épített ki a Kórusok Országos Tanácsával, miután annak keretein belül nemzetiségi szakbizottságot hoztak létre.

Első ízben került megrendezésre az irodalmi tábor, melyet a Szövetség irodalmi szekciójának tagjai számára rendeztek. Ez általában 4-5 napos időtartamú összejövetel volt. Ezután lehetőség szerint minden évben megrendezték.