>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX XII Az összes tétel

Ettől kezdve már csak azok a német nemzetiségű személyek kaphattak német állampolgárságot Kelet-Közép-Európából, akiket nemzetiségi hovatartozásuk miatt bizonyíthatóan üldöznek, vagy akik bizonyíthatóan nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvednek hátrányt.

Bonyhádon konferenciát rendezett a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli csoportja, Bonyhád Város Önkormányzata és a Tolna Megyei Levéltár "A Magyarországi németek Hűségmozgalma" címmel.

Megalakult a Magyarországi Németek Gazdaköre (Ungarndeutscher Bauerverband). Elnök: Kitzinger János (Johann Kitzinger). 1994. május 21-ig a tagok létszáma 2000-re nőtt.

A Magyar Karitasz Központi Irodájában ünnepélyesen átadták azokat az orvosi műszereket és felszereléseket, amelyeket Németország magyarországi egészségügyi intézmények és önkormányzatok számára adományozott.

A német nemzetiségi gimnáziumok tradicionális találkozója Baján az UBZ-ben. A résztvevő intézmények képviselői Budapestről, Gyönkről, Mórról, Pécsről, Bajáról érkeztek.

Horst Waffenschmidt (a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és a parlament külföldi németség támogatásával megbízott politikusa) magyarországi látogatása egyik programjaként másfél órás tájékozódó megbeszélést folytatott a Szövetség elnökségével. A delegációt, amelynek tagja volt a CSU elnöke, Theo Waigel pénzügyminiszter is, fogadta Antall József. A delegáció később felkereste a bólyi és a solymári találkozások házát és a pécsi Lenau-házat is.

A parlament elfogadta a magyar állampolgárság megszerzését szabályozó törvényt. A 21. § szerint visszakaphatják állampolgárságukat mindazok, akiket politikai okokból fosztottak meg tőle. Ez azokra a németekre is vonatkozik, akiknek a 2. világháború után el kellett hagyniuk az országot. Nem kell az állampolgárságra várókkal szemben támasztott feltételeknek (8 év itt tartózkodás, nyelvvizsga, alkotmány ismerete stb.) sem megfelelniük.

A Pécsi Stúdió ettől kezdve az egész országban fogható nemzetiségi adást sugárzott a Kossuth Rádió ultra-rövidhullámú adóján 19.30-20.00 között.

A bajai Frankel Leo Gimnázium internátusának átadása. (40 szoba, és vendégszobák, valamint betegszoba, menza, konyha, közös helységek.) A megnyitón a város polgármestere mellett részt vett Németország főkonzula, Hanns Rehfeld, és a Szövetség részéről Hambuch Géza.

Kihirdették az 1993:LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvény a benne felsorolt 13 etnikai-nemzeti kisebbség számára a kulturális autonómia jogszabályi kereteit volt hivatott megteremteni.

Erich Kussbach, osztrák nagykövet, Jakob Bleyer unokája felkereste a Neue Zeitung Alapítványt és az újság szerkesztőségét. A kuratórium részéről Kaltenbach Jenő és Heinek Ottó tájékoztatta a kisebbségi nyelvoktatás helyzetéről és a német szervezetekről.