Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 19       Lapozás: 1-10 | 11-19

I III IV V VI VII VIII IX XII


1993. július 2.

A bajai Frankel Leo Gimnázium internátusának átadása. (40 szoba, és vendégszobák, valamint betegszoba, menza, konyha, közös helységek.) A megnyitón a város polgármestere mellett részt vett Németország főkonzula, Hanns Rehfeld, és a Szövetség részéről Hambuch Géza.

1993. július 7.

Kihirdették az 1993:LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvény a benne felsorolt 13 etnikai-nemzeti kisebbség számára a kulturális autonómia jogszabályi kereteit volt hivatott megteremteni.

Erich Kussbach, osztrák nagykövet, Jakob Bleyer unokája felkereste a Neue Zeitung Alapítványt és az újság szerkesztőségét. A kuratórium részéről Kaltenbach Jenő és Heinek Ottó tájékoztatta a kisebbségi nyelvoktatás helyzetéről és a német szervezetekről.

1993. július 13.

Göncz Árpád fogadta a Kisebbségi Kerekasztal elnökét és titkárát, Doncsev Tosót és Lásztity Pérót. Beszélgetést folytattak a kisebbségi törvényről, és a leendő ombudsman személyéről. A köztársasági elnök megígérte, hogy a Kerekasztal által rendezendő nemzetközi konferencián védnökséget vállal.

1993. augusztus 23–25.

Tarjánban megalakult a Magyarországi Németek Iskolaegyleteinek Országos Szövetsége (Bund der ungarndeutschen Schulvereine - BUSCH).

1993. szeptember 1.

A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium /Líceum/ német nemzetiségi osztályt indított.

1993. december 22.

Nem ment át a parlamentben az a törvénymódosítást célzó javaslat, amely lehetővé tette volna, hogy megvalósuljon a kisebbségek parlamenti képviselete.

1993.

Egyezmény Németország és Magyarország között, amelyben a hadisírok gondozásának kérdését szabályozták. Az első világháborúban 617, a másodikban 54 000 német katona esett el Magyarország területén, akik közül 35 000 név szerint is ismert.

Megjelent a magyarországi németek kitelepítését eddig legalaposabban, a földreform és a belső népmozgások, a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggésében vizsgáló átfogó monográfiája. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 1993

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>