Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Helységnévmutató: Baja 1956. szeptember 1. A bajai III. Béla Gimnáziumban - az országban elsőként - beindult az első német párhuzamos osztály. Minden tantárgyat német nyelven tanítottak, kivéve a magyar nyelv és irodalmat. Igazgatója 1956-tól 1973-ig Schwalm Pál (Paul Schwalm) volt. (1959. március 3-án az iskola Német Nyelvű Gimnázium néven önálló intézménnyé vált, majd 1960. október 29-én felvette a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium nevet.) Ugyanekkor indult be középfokú képzésként a Teleki Blanka Tanítóképzőben 21 diákkal a tanítóképzés. Ez utóbbi csak az egyetemi képzés beindulásával szűnt meg az 1959/60-as tanévben. Ugyancsak ebben a tanévben kezdte meg működését a Pécsi Tanárképző Főiskolán az első német tanszék, melynek tanszékvezetője Vargha Károly (Karl Vargha) lett. 1959. március 3.Önálló intézet lett a bajai gimnázium. Ez lett első önálló német gimnázium. Elődjét 1956-ban alapították, és párhuzamos osztályok működtek benne. A megnyitón részt vett Wild Frigyes, Kovács Péter és Rudolf Helmer, az NDK nagykövete. 1960. május 7.A bajai német nyelvű gimnázium első végzős évfolyamának ballagása 17 fiatallal. 1960. október 29.A bajai német gimnázium neve Frankel Leó Gimnáziumra változott. 1966. szeptember 1.A bajai tanítóképzőben beindult a német nemzetiségi tanítóképzés. Kezdetben évenként két-két hallgatót vettek fel, majd 1970-től évente hatot. 1968. február 26–27.A Társadalmi Bizottság üléseit ebben az évben decentralizáltan Baján, Budapesten, Pécsett és Bicskén tartották. 1968. szeptember 1.Aktuális oktatási statisztika: 6 német nemzetiségi óvoda 230 gyerekkel; 1 vegyes tanítási nyelvű általános iskola Garán, 24 tanulóval, 123 nyelvoktató általános iskola 9 460 gyerekkel és 168 tanárral; 3 magyar-német tanítási nyelvű gimnázium: (a bajai önálló, a pesti és a pécsi tagozatos); felsőfokú tanítóképzés Baján (felvételi keretszám 6), tanárképzés Pécsett (12), óvónőképzés Sopronban. 1976. szeptember 1.A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 13./1974. sz. rendelete értelmében a bajai tanítóképző intézetet tanárképző főiskolai rangra emelték. 1987. szeptember 1.Az 1987/88 tanév aktuális oktatási statisztikai adatai. 155 óvoda 8581 gyerekkel és 361 pedagógussal, akik közül 208-nak nem volt nyelvi képesítése. Egynyelvű kísérlet Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon volt. 190 nyelvoktató általános iskola 30 136 gyerekkel, és 18 két oktatási nyelvű általános iskola ill. tagozat 625 tanulóval. 3 gimnázium 516 tanulóval és egy óvónőképző szakközépiskola 44 tanulóval. Főiskolák: JPTE Tanárképző kara 28 nappali, 11 levelező hallgatóval; Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baján 15 nappali és 13 levelező hallgatóval - ugyanitt óvónőképzés is volt; Kaposvári Tanítóképző Szekszárdi Tagozatán óvónőképzés 15 nappali és 15 levelező hallgatóval; Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Intézete Sopronban 7 nappali és 3 levelező hallgatóval. 1987. október 19.Levélváltás kezdődött a Bács-Kiskun Megyei Tanács Művelődési Osztálya és a Szövetség közt a bajai Frankel Leó gimnázium ügyében a beiskolázási gondok megoldása érdekében. A Művelődési Osztály szerette volna az egyik osztályt kétnyelvűvé alakítani. A Szövetség javaslata az volt, hogy legyen egy humán és egy reál osztály, és mindkét osztályban legyen nemzetiségi oktatás. Vezessék be a nyelvi hiányosságok áthidalására a nulladik évfolyamot. Az oktatási forma elnevezése pedig legyen "német nemzetiségi kétnyelvű oktatás". |
kapcsolódók
további kronológiák
|