>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Budapest

A szovjet parancsnokság 0060. sz. parancsa elrendelte a német nemzetiségű lakosság közvetlen hátországi munkára történő mozgósítását. A Tiszántúlról és Északkelet-Magyarországról Zielbauer György kutatása szerint 19 816, Budapestről és környékéről, továbbá a Duna-Tisza közéről 17 956, Délkelet-Dunántúlról 11 455 főt hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára. Zielbauer szerint a külügyminisztériumi névsorokban nem szerepelt az elhurcoltak kb. 30%-a, azaz 14 700 fő. A hazatértek számáról nincsenek pontos adatok.

A Szövetség és a Népművelési Minisztérium az NDK-tól 100 táblaképet kapott Schiller és Beethoven életéről. A budapesti kiállítás után a Szövetség az anyagot a február 4-13. és február 18-27. közötti vidéki kultúrkörutakra is elvitte.

Az LDU a forradalom alatt Burgenlandban felállított egy segítő központot a Magyarországról érkező menekültek részére. Heinrich Reitinger innen indított el október 30-án Budapestre egy gyógyszer- és élelmiszerszállítmányt. A Bundestag egy megbízott bizottsága szerint a menekülteknek kb. az 5%-a volt magyarországi német. A Németországban letelepedni szándékozó német származásúak a "később kitelepült" (Spätaussiedler) kategóriába kerültek, s így az állampolgárságot a legrövidebb úton megkapták.

Az Oktatásügyi Minisztérium arról rendelkezett, hogy szeptembertől Budapesten, Kőszegen és Pécsett egy-egy gimnáziumban német nyelvű párhuzamos osztályokat kell beindítani.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

A tanévtől kezdve a hazai nemzetiségi nyelvű óvodák és általános iskolák tanerőellátását csak felsőfokú oktatási intézmények útján biztosították, a felsőfokú tanító és óvónőképzők nemzetiségi tagozatain. Aktuális oktatási statisztika: 19 óvodában 656 németajkú gyerekkel foglalkoztak anyanyelvükön is. 146 nyelvoktató általános iskola 11 127 tanulóval és 221 tanerővel, 3 tannyelvű tagozat Ágfalván, Eleken, és Pécsbányatelepen 130 tanulóval és 8 tanerővel, 1 német tannyelvű iskola Garán 69 tanulóval és 7 tanárral. 4 általános gimnázium 276 tanulóval, 10 osztályban. A bajai gimnázium önálló intézmény, a budapesti, kőszegi és pécsi gimnáziumokban pedig tagozatok működtek. Középfokú tanítóképző működött Pécsett, már csak 1 osztállyal és 36 érettségizővel, mivel az ilyen jellegű képzés 1960-ban megszűnt.

Megnyílt Budapesten az NDK Kulturális és Információs Központja. (Igazgatója Otto Stark.) Az intézmény fő feladatai: könyvtár, olvasóterem fenntartása, ill. kiállítás-szervezés.

Wild Frigyes parlamenti beszédében kijelentette, hogy a magyarországi németek szolidárisak az NDK-val

A Társadalmi Bizottság üléseit ebben az évben decentralizáltan Baján, Budapesten, Pécsett és Bicskén tartották.

Aktuális oktatási statisztika: 6 német nemzetiségi óvoda 230 gyerekkel; 1 vegyes tanítási nyelvű általános iskola Garán, 24 tanulóval, 123 nyelvoktató általános iskola 9 460 gyerekkel és 168 tanárral; 3 magyar-német tanítási nyelvű gimnázium: (a bajai önálló, a pesti és a pécsi tagozatos); felsőfokú tanítóképzés Baján (felvételi keretszám 6), tanárképzés Pécsett (12), óvónőképzés Sopronban.