>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MINISZTÉRIUMOK >> Oktatási/Oktatásügyi/Közoktatásügyi Minisztérium

Megjelent az első, fúvószenét tartalmazó német nemzetiségi lemez "Üdvözlet Dunaharasztiból" (Gruß aus Dunaharaszti) címmel.

A Oktatási Minisztérium kiadott egy rendeletet - 129/1976. MK 13/OM - mely szerint a kétnyelvű általános iskolák alsó tagozatán osztályonként évi 80-80, majd 112-112, a felső tagozaton osztályonként évi 128-128 órában kellett nemzetiségi nyelven tanítani, a többi órában magyar nyelven.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága napirendre tűzte az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös előterjesztésében "A nemzetiségek helyzete Magyarországon" című témát.

Az Oktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság és a nemzetiségi szövetségek először rendezték meg a nemzetiségi pedagógusok országos tanácskozását.

A Szövetség Közművelődési Bizottsága keretében létrehozták a Képzőművészeti szekciót.

A 103/1979. MK. 6. számú oktatási miniszteri utasítás szerint a nemzetiségi általános iskolák 8 éves teljes óraszámát tekintve, 7616 órából 4512 órát nemzetiségi nyelven, a többit magyarul kell tartani. Az utasítás lehetővé tette, hogy további órákat is tartsanak nemzetiségi nyelven. A nemzetiségi gimnáziumokban a két nyelv aránya 50-50%.

Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 507/1979. MT HT sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyvezetéséről, amely az anyakönyvi utasítás 43. § /9/ bekezdéséhez adott útmutatást. A nemzetiség igazolását eszerint nem szabadott kérni a szülőktől.

A Szövetség meghívására a Baden-Württenbergi Községi Önkormányzatok Szövetsége 3 fős delegációt küldött Magyarországra. A Szövetség mellett tárgyalásokat folytattak a Hazafias Népfront, az Oktatási Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékeseivel a magyarországi németek által lakott települések és a németországi települések közötti kapcsolatok elmélyítéséről és új kapcsolatok felvételének lehetőségéről. Tárgyalásaikon megegyeztek két közhasznú alapítvány létrehozásáról, amelyek egyrészt a partnerkapcsolatok ápolását segítenék elő, másrészt az infrastrukturális fejlesztésekhez anyagi támogatást nyújtanának. Az egyik alapítvány székhelye Stuttgartban, a másiké Budapesten lesz.

"Magyarországi Németek Alapítvány" (Stiftung Ungarndeutsche) elnevezéssel alapítványt létesített a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szövetség, az Oktatási- és a Belügyminisztérium. Az alapítvány induló vagyona 320 000 Ft volt. Az alapítvány együttműködött a stuttgarti Dunai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengeteg pályázat érkezett az alapítványhoz. Pályázni lehetett könyvkiadásra, a klubélet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi utazására. Kezdetben azonban csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkapcsolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyarországi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóváhagyása is alapítvány hatáskörébe tartozott. A kuratórium 7 tagból állt. Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke pedig Hambuch Géza lett. Ezen kívül tagja volt még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal valamint a Hazafias Népfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja.

Aktuális oktatási statisztika: 13 802 gyerek járt olyan óvodába, ahol német nyelvet tanítottak, 942-en pedig német nyelven is tanulnak. 37 640 általános iskolai tanuló tanulta a németet, mint idegen nyelvet, 5911-en kétnyelvű csoportban, 787-en pedig német nyelven oktató csoportban tanultak. Az Oktatási Minisztérium statisztikáját az Országos Önkormányzat nem fogadta el hitelesnek.