>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: OKTATÁS >> >> Oktatás, anyanyelvi/nemzetiségi

A Schwäbische Zeitungban megjelent egy interjú Hambuch Gézával, "Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nem példamutató" címmel. A riportot kivonatosan ismertették a magyar újságok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a parlamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbség egy elfogadható kisebbségi törvényre vár. Értékelése szerint a romániai németeknek népcsoportként jobb lehetőségeik vannak, mint a magyarországiaknak. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki. A német származású parlamenti képviselők egy csoportja (Békefi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf) tiltakozó nyílt levelet jelentetett meg az egyik magyar napilapban június 1-én. Erre a levélre sajtóközleményben reagált Hambuch Géza és a Szövetség elnöksége is.

A magyarországi németek delegációja találkozott Mádl Ferenc miniszterrel. A delegációt Hambuch Géza vezette. Jelen voltak még Lunczer Terézia (Theresia Lunczer), a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium igazgatóhelyettese, Wild Katalin (Katharina Wild) a JPTE német tanszékének vezetője és Schnaider Ágnes titkár is. A delegáció elégedetlenségének adott hangot a német oktatásügy helyzetével kapcsolatban. Kérték, hogy a fejpénzt csak valóban a nemzetiségi oktatásra lehessen felhasználni. Ezen kívül hangsúlyozták egy budapesti kollégium szükségességét.

Manherz Károly átvette a német nagykövettől a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Érdemkeresztjét (Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der BRD).

Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei először találkoztak Horn Gyulával a parlamentben. A miniszterelnök arra kérte őket, hogy augusztus végéig foglalják össze az oktatási rendszerrel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. A vezetők azzal a kéréssel fordultak a kormányfőhöz, hogy a kis helységekben is gondoskodjanak arról, hogy megvalósulhasson a kisebbségi oktatás. Horn garantálta a médiában sugárzott kisebbségi műsorok kontingensét, ugyanakkor felkérte az elnököket, hogy tájékoztassák a kormányt arról, hogy a kisebbségeknek mennyi külföldi ösztöndíjra van szükségük.

Törökbálint német kisebbségi önkormányzata átvette a német kisebbségi óvoda fenntartói szerepét. Ez volt az első ilyen jellegű intézményátvétel. Az óvodában a beszéd és az oktatás nyelve is német.