>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A kulturális ügyekért felelős miniszter 183/1958. M. K. 22/ M. M. sz. rendelete a nemzetiségi óvodákról. Eszerint minden olyan helységben, ahol jelentős számban élnek nem magyarul beszélő állampolgárok, nyitható nyelvoktató, vagy a nemzetiség nyelvén oktató óvoda. Ahol a szülők 2/3-a kéri, a magyar óvoda átalakulhat nemzetiségi óvodává. Amennyiben 25 gyerek szülei kérik, nemzetiségi csoport állítható fel. Mindez azonban csak akkor, ha van az adott nemzetiség nyelvén oktató óvónő.

A Szövetség felvette a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen Werktätigen in Ungarn) nevet.

Az NDK Tudományos Akadémiája Néprajzi Intézetének 4 munkatársa tanulmányútra érkezett Magyarországra a német települések feltérképezésének szándékával. Egy fényképészt is hoztak magukkal, aki a "Magyarországi német népviseletek" című képeskönyvhöz felvételeket készített. A Szövetség 20 000. Ft-tal támogatta az utat és a kutatást.

A Szövetség az illetékes megyei és járási szervekkel együtt "felvilágosító előadásokat" szervezett a Baranya megyei, Bács-Kiskun megyei, Fejér, Békés, Nógrád, Pest, Komárom, Tolna, Vas és Veszprém megyei parasztság körében a mezőgazdasági szövetkezetek népszerűsítése céljából.

Országos Svábbál a Közgázon.

Önálló intézet lett a bajai gimnázium. Ez lett első önálló német gimnázium. Elődjét 1956-ban alapították, és párhuzamos osztályok működtek benne. A megnyitón részt vett Wild Frigyes, Kovács Péter és Rudolf Helmer, az NDK nagykövete.

Háy Gyulánét, a Neue Zeitung főszerkesztőjét prémiummegvonásban és írásbeli figyelmeztetésben részesítették, mivel a "Mária Gardos erinnert sich an Klara Zetkin, Karl Liebknecht und Béla Kun" című cikkben az 1956-os "ellenforradalmat" tévedésből októberi forradalomnak minősítette.

A magyar állam meghívására 20 osztrák pedagógus családjával Magyarországra látogatott, hogy tanulmányozza az oktatási rendszert és a szocializmus építésében elért eredményeket. A program részeként ellátogattak a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumba és a főiskola német tanszékére is.

A tanévtől kezdve a hazai nemzetiségi nyelvű óvodák és általános iskolák tanerőellátását csak felsőfokú oktatási intézmények útján biztosították, a felsőfokú tanító és óvónőképzők nemzetiségi tagozatain. Aktuális oktatási statisztika: 19 óvodában 656 németajkú gyerekkel foglalkoztak anyanyelvükön is. 146 nyelvoktató általános iskola 11 127 tanulóval és 221 tanerővel, 3 tannyelvű tagozat Ágfalván, Eleken, és Pécsbányatelepen 130 tanulóval és 8 tanerővel, 1 német tannyelvű iskola Garán 69 tanulóval és 7 tanárral. 4 általános gimnázium 276 tanulóval, 10 osztályban. A bajai gimnázium önálló intézmény, a budapesti, kőszegi és pécsi gimnáziumokban pedig tagozatok működtek. Középfokú tanítóképző működött Pécsett, már csak 1 osztállyal és 36 érettségizővel, mivel az ilyen jellegű képzés 1960-ban megszűnt.

Az NSZK-ban élő Magyarországról kitelepített németek hivatalos lapja, a Stuttgartban megjelenő Unsere Post megjegyzéseket fűzött a magyarországi kommunista rendszer nemzetiségi politikájához. Élesen elítélte, hogy Wild Frigyes a magyarországi németek nevében üdvözlő táviratot küldött az NDK 10 éves fennállásának alkalmából az NDK nagykövetségére.

Megjelent a Schiller kötet 1000 példányban.