>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I. Soproni Fúvószenei Fesztivál.

A Művelődési Minisztérium és a Külügyminisztérium elviekben engedélyezte Wild Frigyesnek, hogy a FUEV számára a magyarországi németség helyzetéről egy kötetbe (Handbuch der Europäischen Volksgruppen) ismertetőt írjon. Ennek előfeltételeként az előzetes egyeztetést adta meg.

A Művelődési Minisztérium felkérte a Szövetséget, hogy az MSZMP PB számára határozathozatal előkészítése céljából készítsen egy mindenre kiterjedő, alapos szakmai anyagot, amely a németek politikai, kulturális és gazdasági helyzetét, problémáit ismerteti, és javaslatokat fogalmaz meg.

A Művelődési Minisztériumban megszüntették a Nemzetiségi Ügyosztályt. 1968-ban önálló Nemzetiségi Osztályként állították vissza.

A Társadalmi Bizottság üléseit ebben az évben decentralizáltan Baján, Budapesten, Pécsett és Bicskén tartották.

A Burgenlandi Kommunista Párt meghívására a soproni együttes egy határ menti kulturális egyezmény keretében lépett fel Ausztriában.

A Pécs-Gyárvárosi Úttörőzenekar Rajnai Henrik vezetésével az NDK-ban vendégszerepelt.

Wild Frigyes engedélyt kért a Kalendárium példányszámának 15 000-re történő növelésére. Indoka: a Szövetség előzetes megállapodást kötött az IBUSZ-szal, hogy az utazási iroda 5000 példányt átvesz, melyeket a német nyelvterületről érkező turisták közt értékesít. Megkapta az engedélyt.

Aktuális oktatási statisztika: 6 német nemzetiségi óvoda 230 gyerekkel; 1 vegyes tanítási nyelvű általános iskola Garán, 24 tanulóval, 123 nyelvoktató általános iskola 9 460 gyerekkel és 168 tanárral; 3 magyar-német tanítási nyelvű gimnázium: (a bajai önálló, a pesti és a pécsi tagozatos); felsőfokú tanítóképzés Baján (felvételi keretszám 6), tanárképzés Pécsett (12), óvónőképzés Sopronban.

Az MSZMP PB "Szigorúan Bizalmas!" határozatot hozott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felmerülő ügyekről. Eszerint a nemzetiségi politika határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siettetésének koncepcióját. Bár a média a határozat szerint nem fordított kellő figyelmet a nemzetiségekre, a legnagyobb probléma mégis a nemzetiségi oktatásban van. Már az óvodában nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre. 1960 szeptemberében került bevezetésre a kétnyelvű oktatás, de a támogatás hiánya miatt ezek sem tekinthetők elég eredményesek. A nyelvoktató általános iskolákban mindenütt heti 4 órára kell emelni a németórák számát. A nemzetiségek által nagyobb számban lakott településeken, különösen a határmenti területeken meg kell oldani a kétnyelvű feliratok, hirdetmények kérdését. A határozat aláhúzta, hogy PB 1958-as határozatának kétnyelvű feliratokról szóló részét Zala kivételével nem hajtották egységesen végre. Felvetette, hogy esetenként utcákat, tereket kellene elnevezni a lakosság nemzetiségét képviselő jelentős személyiségekről. Erőteljessé vált az NSZK-ból irányított propaganda a német lakosság körében - a sajtó, rokonlátogatás, könyvek útján.