Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 716       Lapozás: 1-10 ... 221-230 | 231-240 | 241-250 ... 711-716

1973. szeptember 1. – október 18.

Küldöttjelölő gyűléseket tartottak országszerte a Kongresszusra a Hazafias Népfront szervezésében. A mintegy 100 gyűlésen 7000 ember vett részt.

1973. szeptember 1.

Aktuális oktatási statisztika: 52 óvoda 2215 gyerekkel, 154 nyelvoktató általános iskola 12 476, 2 kétnyelvű 129 tanulóval, 3 gimnázium 348 tanulóval.

1973. szeptember

A pécsi pedagógiai főiskola első ízben küldött 9 hallgatót egy szemeszteres részképzésre Lipcsébe a Klara Zetkin Pedagógiai Főiskolára

1973. október

A Pécsi Stúdió német nyelvű nemzetiségi adásának vasárnapi műsora 45 percesre bővült.

1973. november 8–9.

Ülésezett a Szövetség IV. Kongresszusa. Wild Frigyes nyugdíjba vonult, az új főtitkárnak az Országos Választmány Réger Antalt javasolta. Elnök Krauth János; alelnökök Röckl József (Josef Röckl) és Hambuch Géza. A Titkárság 3 bizottságának elnökei: Szende Béla (oktatási), Szeitl Éva (kulturális) és Kerner Lőrinc (Lorenz Kerner) (sajtóbizottság). A Titkárság tagja volt még Gráber György (Georg Gráber) is, a Neue Zeitung főszerkesztője.

A Szövetség elfogadott alapszabálya az elozore épült, a delegálás rendje azonban megváltozott: ...-500 lakosú települések 1-2, 500 fölöttiek 2-5 képviselőt delegálhattak. Több kistelepülés összefogva delegálhatott 1 főt. Az országos választmánynak 75 tagja volt.

A Szövetség kongresszusi határozataiba az MSZMP KB. Agit. Prop. Bizottságának 1973. márciusi állásfoglalása alapján bekerült, hogy "Mihelyt hazánk és az NSZK között a diplomáciai kapcsolatok létrejönnek, s ezáltal a kulturális lehetőségek bővülnek, szövetségünk vizsgálat tárgyává teszi ausztriai és NSZK-beli haladó és demokratikus szervezetekkel és személyekkel a kapcsolatfelvételt."

1973. december 21.

Az NSZK és Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot.

1974. január 4.

A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya az NDK-val megkötött államközi kulturális egyezmény értelmében pályázati felhívást tett közzé a Neue Zeitungban. Eszerint sikeres magyarországi felvételi esetén a német nemzetiségű fiatalok NDK-beli felsőoktatási intézményekben tanulhattak német nyelv és irodalom, valamint népművelői szakon.

1974. január vége

Aczél György fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait. A kongresszusok után megbeszélték az elmúlt évek tapasztalatait, és a jövőbeni feladatokat. Aczél megjegyezte, hogy bár Magyarország szomszédaihoz képest nálunk a legkisebb a nemzetiségek aránya, a marxista-leninista nemzetiségi politikát kívánjuk gyakorolni, szem előtt tartva a szocialista patriotizmus követelményeit.

1974. február 20.

A Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében együttes ülést tartottak a pécsi főiskola és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola érintett karai a nemzetiségi pedagógusképzés helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A vitaindítót Vargha Károly tanszékvezető, a korreferátumokat pedig német, szlovák, szerb-horvát és román szakemberek tartották.

1974. március 4.

Heinrich Reitinger, az NSZK-ban élő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetségének ügyvezető elnöke felajánlotta Réger Antalnak a két szervezet együttműködését. A Külügyminisztérium utasításának megfelelően a főtitkár a megkeresésre udvarias, de kitérő választ adott.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>