>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Békéscsabán tartották az első Országos Nemzetiségi Úttörőfesztivált. Az úttörőket a szövetségek választották ki. Minden nemzetiségből egy-egy résztvevő elszavalta Petőfi "Egy gondolat bánt engemet" című költeményét anyanyelvén. A fesztivált a korszakban pár évenként rendszeresen megtartották Békéscsabán.

Az Oktatási Minisztérium, a KISZ, az Úttörőszövetség és a nemzetiségi szövetségek a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából pályázatot hirdettek korcsoportok szerint, ("Írjunk és olvassunk anyanyelvünkön!" - Schreiben und lesen wir in unserer Muttersprache!) általános iskolai alsó tagozatosoknak, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak és egyetemi és főiskolai hallgatóknak.

Kurt Petermann, aki már egyszer, 1972-ben gyűjtőmunkát végzett a német nemzetiség által lakott területeken, Magyarországra utazott, és az általa készített felvételek egy részét bemutatta néhány olyan településen, ahol két évvel korábban dolgozott. Az MTA Néprajzi és Népzenei Kutatócsoportja előtt vetítéssel egybekötött előadást tartott. 21 filmet kapott tőle a Szövetség. Második gyűjtőkörútján 28 helységben végzett kutatómunkát.

Német Néptáncfesztivál Sopronban.

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 11. számú törvényrendelete értelmében a Művelődési Minisztérium feladatait a Kulturális és az Oktatási Minisztérium vette át.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya két történész segítségével elkészített egy ajánló listát olyan nemzetiségi személyekről, akikről a jövőben utcát, vagy intézményeket lehet elnevezni. A német listán a következők szerepelnek: Ajtósi Dürer Albrecht, Aulich Lajos, Brunswick Teréz, Czelder Orbán, Lebstück Mária, Leiningen Károly, Lenau Nikolaus, Muck Lajos, Pöltenberg Ernő, Práger Ármin, Rothziegel Leo, Schweidel József, Wallisch Kálmán, Gottfried Lehmann, August Gottlieb Wimmer, Kerner Stephan, Mauterer János, Eisel Károly, Essl András, Frankel Leó. Geyer Flórián, Gion János, Gion Péter, Heltai Gáspár, Poór /Bauer/ József.

Az összeállított listán szereplők jó része nem tartozott a magyarországi német nemzetiséghez, vagy osztrák volt, vagy németországi német. 1976 végén egy utólagos egyeztetés előtt a Szövetség Aulichot, Czeldnert, Esslt, Lenaut, Muckot és Kernert tartotta mindenképpen elfogadhatónak. A többi személlyel kapcsolatban további vizsgálatot tartott szükségesnek.

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium nemzetiségi tagozata találkozót rendezett a többi német nemzetiségi gimnáziumok számára a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából.

A Magyar Rádió Nemzetiségi Népzenei Fesztiválja Békéscsabán. Ez egyúttal a nemzetiségi szövetségek közös megemlékező ünnepsége is volt a felszabadulás 30. évfordulójáról. A rendezvényt később időről időre megtartották.

Az MTV híradója beszámolt a négy nemzetiségi szövetség Georgi Dimitrov Kultúrházban megtartott ünnepi országos választmányi üléséről a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából.

A Friedrich Ebert Alapítvány meghívta Réger Antalt egy 10 napos tanulmányútra Bonnba. Bár Réger fontosnak tartotta volna az utat, a Külügyminisztérium határozott utasítására kitért a meghívás elől.