>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete

Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete (ENKI) „A kisebbségi törvény módosításának alternatívái” címmel rendezett szakmai vitaülést, amelynek keretében Heizer Antal ismertette a módosítás alapkérdéseit, az egyeztetés menetrendjét, illetve a megvitatandó témaköröket. Elmondta, hogy a törvénymódosítások december végi benyújtási határidejének mindenképpen, akár konszenzus hiányában is eleget fognak tenni. A NEKH elnöke által prezentált szakmai anyag lett az alapja a május 26-án meginduló kormányzati-kisebbségi kétoldalú egyeztetéseknek.

Pártközi egyeztetés a törvényjavaslat vitás pontjairól.

Szarka László, az MTA ENKI igazgatója megküldte Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének a hun kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatos szakvéleményét, amely szerint „a hun mítosz (…) hívei szabadon társulhatnak, szövetkezhetnek, de az érvényes kisebbségi törvény szerint nem tekinthetők etnikai vagy nemzeti kisebbségnek.”

Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója elkészítette a szakértői véleményét a hun kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyet az MTA ENKI véleményével együtt Vizi E. Szilveszter aznap megküldött Göncz Kingának. Az Intézet álláspontja szerint „a magát magyarországi hunoknak nevező csoport tagjai nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek.”

Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke beadvánnyal fordult Kállai Ernőhöz, amelyben a magyarországi örmény kisebbség kétnyelvűségének elfogadása mellett érvelt. A kisebbségi ombudsman utóbb az MTA ENKI-t kérte ez ügyben szakvélemény kiadására.