>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Közös közleményt adtak ki az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei, amely szerint a kisebbségi vezetők növekvő elégedetlenséggel viselték azt, hogy nem volt előrelépés a régóta szorgalmazott kisebbségpolitikai ügyekben, így a parlamenti képviselet és a kulturális autonómia megteremtésében, illetve sérelmezték azt is, hogy hónapok óta állt a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos előkészítés.

Tabajdi Csaba írásbeli kérdést intézett az igazságügy-miniszterhez „Szavazhatnak-e a saját kisebbségi jelöltjükre a nemzeti és etnikai kisebbségek a 2002. évi választásokon?” címmel. A kérdésre Dávid Ibolya március 30-án írásban válaszolt.

Tabajdi Csaba írásbeli kérdést intézett az igazságügy-miniszterhez „Tervezi-e a kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítására irányuló javaslat benyújtását ebben a parlamenti ciklusban?” címmel. A kérdést Dávid Ibolya március 27-én írásban megválaszolta.

Az EJKVB ülése a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, egyhangú szavazással erősítette meg a szándékát a hatályos szabályozás módosítása iránt. A bizottság úgy döntött, hogy addig nem nyújtja be a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amíg meg nem ismerik a kormány azzal kapcsolatos álláspontját. Báthory János az elakadt módosítás felgyorsítását ígérte. Ezzel kapcsolatban az előterjesztések mielőbbi megtárgyalására, és a kialakult álláspontról való tájékoztatásra március 21-én Kósáné Kovács Magda elnök és Láyer József alelnök közös levélben kérték Orbán Viktort.

Az OCÖ aláírás nélküli levélben arról értesítette Hende Csabát, az IM politikai államtitkárát, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem értenek egyet a törvénytervezetek módosítási javaslataival, és ragaszkodnak azok „visszavonásához”.

Dávid Ibolya levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát arról, hogy az OCÖ április 12-i telefaxa nyomán, a kisebbségek konszenzusának megteremtése érdekében újabb egyeztetést kezdeményeznek.

Karagics Mihály horvát, Heinek Ottó német, és Fuzik János szlovák országos kisebbségi önkormányzati elnökök a Dávid Ibolyához írott levelükben kifejtették, hogy a kisebbségi törvény módosításának javaslatát tárgyalási alapnak tekintik, és kérték a törvénytervezet véglegesítésének folytatását. Hangsúlyozták, hogy minden olyan módosító elképzelést támogatni tudnak, amely erősíti a kisebbségek kulturális autonómiáját, és a kisebbségi önkormányzatok legitimitását. Úgy ítélték meg, hogy tovább kell gondolni az országos intézmények finanszírozását, a megyei szint létrehozásának lehetőségét, az országos testület törvényességi ellenőrzésének megteremtését, valamint hivatala jogállásának tisztázását. A levél másolatát május 8-án megküldték Kósáné Kovács Magdának is.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) Andreov Kosztának, az Égei Makedónok Magyarországi Egyesületének elnökének április 10-i levele nyomán, az 1/2001. sz. határozatával hitelesítette a hivatalos kisebbségi elismerést célzó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát.

Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter budapesti látogatásának keretében magyar-szerb kerekasztal-konferenciát rendezett az amerikai Project on Ethnic Relations annak érdekében, hogy a résztvevő politikusok, szakértők és kisebbségi vezetők összehasonlítsák a két ország hatályos, illetve kidolgozás alatt álló kisebbségi jogi normáit. A tanácskozáson Tabajdi Csaba a hazai kisebbségi törvényt alapvetően jónak tartotta annak ellenére, hogy nem tudta megállítani a kisebbségek nyelvi asszimilációját, illetve csak jogokat, és nem kötelezettségeket és finanszírozási automatizmusokat állapított meg. Hasonló problémákra világított rá Lásztity Péró is a felszólalásában.

Hende Csaba meghívta Kósáné Kovács Magdát a törvénytervezetek tárgyában, május 14-én, az IM-ben tartandó egyeztető megbeszélésre.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

A Szerb Országos Önkormányzat Közgyűlésének ülése elutasította a tervezetet, és állásfoglalásában felsorolta annak indokait is.