>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I IV V VI VII VIII IX X XI XII

Gémesi Ferenc nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be az új szakállamtitkárságot Budapesten. A három főosztály egyike a Németh Erika főigazgató által vezetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály lett – a megszüntetett NEKH ilyen formában integrálódott a MEH szervezeti keretébe. Az osztály teendőivel kapcsolatban Gémesi kiemelte a választási törvénnyel kapcsolatos feladatokat, köztük a kedvezményes önkormányzati mandátum lehetőségét, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését.

Nyilvánosságra hozták, és a sajtó képviselőivel is ismertették Kaltenbach Jenőnek a 2006. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését, amely a választásokkal kapcsolatban számos kifogást fogalmazott meg. A dokumentum megoldásként szorgalmazta a kisebbségek részvételét a jogosultak körének megállapításában, a jelöltállítás feltételeinek szigorításában, illetve a minimálisan szükséges választói és érvényes szavazatszám meghatározásában. Mindezek érdekében jogalkotási javaslattal fordult az illetékes önkormányzati és igazságügyi miniszterekhez.

Sólyom László Gyulára látogatott, ahol találkozott Kreszta Trajánnal. A megbeszélés keretében a román vezető tájékoztatta az államfőt a kisebbségi törvény esetleges módosításáról is, amely szerinte megérett a „finomításra”, mivel továbbra is olyanok kerültek be a kisebbségi önkormányzatokba, akik nem tartoztak az adott kisebbségi közösséghez. Kreszta szerint a törvény áttekintésére a márciusi területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat követően kerülhetne sor.

Szilvásy György kancelláriaminiszter találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A munkamegbeszélésen biztosította a kisebbségi vezetőket a kormány partnerségi szándékáról a kulturális autonómia kiterjesztésével kapcsolatban.

Gémesi Ferenc az OCÖ székházában megtartott szakmai tanácskozáson kijelentette, hogy a kormányzat három munkacsoportja szakmai konkrétumokat fog tudni készíteni, és szakmai megállapodás is születhet a legfontosabbnak ítélt közjogi kérdésekben, így a kisebbségi törvény módosításának vagy kiigazításának ügyében, a területi kisebbségi önkormányzatok intézményének, illetve a kisebbségi média vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás jöhet létre a kormány és a kisebbségi önkormányzatok között a kisebbségek parlamenti képviseletének terén is. Mindezek kapcsán megválaszolásra várt a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának módja, a kedvezményes települési önkormányzati mandátum visszaállításának lehetősége, illetve az országgyűlési képviselet kivitelezése is.

A MEH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya koordinációja mellett megalakult a Média munkacsoport, amelynek feladata egyrészt a kisebbségi médiajogok áttekintése, és ezen jogok érvényesülésének értékelése lett. Másrészről pedig javaslatokat hivatott megfogalmazni a kisebbségi anyanyelvű média konszolidált működésének biztosítása érdekében, valamint annak irányában, hogy a (köz)média kedvezően befolyásolja a többség-kisebbség viszonyrendszerét. A munkacsoport elnöke Paulik Antal lett.

Az Alkotmányügyi Bizottság ülése egyhangúlag támogatta Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanná választását. A jelölt az elvégzendő teendők között szükségesnek tartotta a kisebbségi törvény finomítását is.

Megalakult a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó közjogi munkacsoport, amelyet Molnárné Asbóth Erika, a MEH munkatársa vezet. Gémesi Ferenc elmondása szerint a munkacsoport nem csupán a parlamenti képviseletre vonatkozó koncepció elkészítésével lett megbízva, hanem foglalkozni kíván a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának intézményével, valamint a kisebbségi és a települési önkormányzatok viszonyának kérdésével is. Az államtitkár a megválaszolandó kérdések közé sorolta továbbá a kisebbségi közösség és egyén fogalmait, az átalakult kisebbségi önkormányzat esetleges visszaemelését, valamint a „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségét. A jelzett témák áttekintésének és a vonatkozó szakmai anyagok kidolgozásának határideje december 31-e lett, amelyeket a tervek szerint a hazai és külföldi kritikák miatt is szükséges érdemi politikai egyeztetés követne 2008 végéig.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály konferenciát rendezett a kisebbségi joganyag módosításának tapasztalatairól. A konferencia keretében Kaltenbach Jenő egy, a kisebbségi választójoghoz kapcsolódó kritériumrendszer bevezetését szorgalmazta. Jelezte egyúttal, hogy problémát jelent a titkos választói névjegyzék is, mert a jelölt így nem ismerheti a választóit. Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs kellő részletességgel kidolgozva az országos önkormányzatok megalakulásának kérdése, valamint hiányosságok mutatkoznak a gazdálkodás, illetve az országos elnökök és hivatalvezetők jogállása területein.

A MEH szervezésében tanácskozást tartottak a területi kisebbségi önkormányzatok addigi működési tapasztalatairól és az új testületekhez kapcsolódó elvárásokról. Gémesi Ferenc szerint meg kell erősíteni a kisebbségi, illetőleg a települési és megyei önkormányzatok közötti politikai-szakmai egyeztetéseket, világossá téve azokat a területeket, amelyek keretében elképzelhetetlen a döntés a kisebbségek nélkül. Több cigány önkormányzati képviselő álláspontja szerint viszont a kisebbségi törvény több rendelkezése nem eléggé konkrét, és a területi szint finanszírozása sem megoldott.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály koordinációja mellett megalakult a Finanszírozási és támogatási munkacsoport, amelynek feladata a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek és finanszírozási rendszerének áttekintése, a kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatási rendjének kiértékelése, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány helyzetének vizsgálata, valamint a hazai kisebbségek bevonása az európai uniós források felhasználásába. A munkacsoport elnöke Zsákné Asztalos Emőke lett.

A leköszönő kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő a Figyelőnek adott interjújában a kisebbségi önkormányzatok választási rendszerével kapcsolatban kijelentette, hogy az „államilag igazolt csalás”, amely „rendszer a legminimálisabb alkotmányos jogállami követelményeknek sem felel meg.” Hangot adott azon nézetének is, amely szerint a nemzeti kisebbségeket az elmúlt időszakban jórészt asszimilálták, és eltűnésük veszélye kézzelfoghatóvá vált. Álláspontját utóbb megismételte a Népszabadságnak adott június 20-i interjújában is.

Hivatalba lépett Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok új országgyűlési biztosa, aki első munkanapján levélben invitálta meg az országos elnököket egy közös találkozóra.