>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Az OVB ülése tudomásul vette a hunok hivatalos kisebbségi elismerését célzó aláírásgyűjtésről szóló jelentést, és a 3/2005. sz. határozatában megállapította, hogy az összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladta az ezret, és így a népi kezdeményezés érvényes. A határozatról Ficzere Lajos, az OVB elnöke január 8-án levélben tájékoztatta Szili Katalint.

A három legnagyobb lélekszámú kisebbség vezetői, Kolompár Orbán cigány, Heinek Ottó német és Fuzik János szlovák országos elnökök nem támogatták a hunok kisebbséggé nyilvánítását, de Kaltenbach Jenő szerint sem feleltek meg a törvényi előírásoknak. A kezdeményezésnek nem látta értelmét Lányi Zsolt örmény kisebbségi képviselő sem.

Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és Teleki László romaügyi államtitkár egy tanácskozás alkalmából mintegy nyolcvan országos roma és civil szervezet vezetőjével találkozott. Az eseményen a miniszter a fontos kérdések között említette meg a kisebbségi törvény módosításának ügyét, amelynek következtében megváltozik a kisebbségi önkormányzati szisztéma.

A Magyarországi Német Önkormányzatok Napján tartott budapesti ünnepségen Szili Katalin azon reményének adott hangot, hogy a kisebbségi törvénymódosítás vitáját sikerülni fog a tavaszi ülésszakban befejezni. Hangsúlyozta azt is, hogy a politikusoknak szintén meg kell oldaniuk a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét.

Novák Imre Josua, az Univerzum Egyházának Hírnöke, a hunok szentegyházának papja a Szili Katalinnak írott levelében előzetes egyeztetést kért a hunok kisebbséggé nyilvánítása kapcsán. A megkeresésre a házelnök február 2-án válaszolt.

Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök budapesti látogatásán találkozott a magyarországi román kisebbségi vezetőkkel. A találkozót követően Kreszta Traján elmondta, hogy a megbeszélés előtt levelet intéztek a román kormányfőhöz, amelyben tájékoztatták őt a kisebbség helyzetéről, a kisebbségi joganyag módosításáról és a parlamenti képviselet ügyéről is.

Az ÁSZ a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek támogatási rendszerének ellenőrzése kapcsán egy hosszú távú, integrációs és szociálpolitikai szempontokat egyaránt magában foglaló kisebbségi stratégia kialakítását javasolta a kormánynak. A vizsgálat megállapította többek között azt is, hogy hiányos és ellentmondásos az országos önkormányzatok működésének jogi szabályozása, amelyre megoldást a benyújtott kisebbségi törvényjavaslat elfogadása kínálhat.

Pártközi egyeztetés a törvényjavaslat vitás pontjairól.

Szarka László, az MTA ENKI igazgatója megküldte Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének a hun kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatos szakvéleményét, amely szerint „a hun mítosz (…) hívei szabadon társulhatnak, szövetkezhetnek, de az érvényes kisebbségi törvény szerint nem tekinthetők etnikai vagy nemzeti kisebbségnek.”

Bihari Endre, a Magyarországi Roma Párt elnöke bejelentette, hogy kérelmet nyújtanak be a köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy kezdeményezzék a cigányság nemzetté nyilvánítását. Megítélése szerint ezzel javulhat a cigányság oktatásban elfoglalt, munkaerő-piaci és szociális helyzete, hiszen „más a jogi státusza egy nemzetnek, és más egy etnikumnak.”

Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója elkészítette a szakértői véleményét a hun kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyet az MTA ENKI véleményével együtt Vizi E. Szilveszter aznap megküldött Göncz Kingának. Az Intézet álláspontja szerint „a magát magyarországi hunoknak nevező csoport tagjai nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek.”