>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Egyeztetésére került sor a NEKH képviselője, az IM helyettes államtitkára és főosztályvezetője között.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a módosításról készült szakértői munkaanyag február 1-jei változatát, amelyet részlegesen Hargitaival, és teljes mértékben az IM helyettes államtitkárával egyeztetett. A dokumentum tartalmazta azokat a változtatásokat, amelyeket a kisebbségi ombudsman tervezete, és a január 20-i megbeszélés alapján alkalmaztak.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg az IM által összeszerkesztett három hasábos anyagot (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek a kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatására, kulturális autonómiára vonatkozó rendelkezéseinek módosítására kidolgozott tervezetekről). A bizottság elnöke felkérte az IM-et a további részekkel kapcsolatos, háromhasábos anyagok elkészítésére, a BM-t pedig a választójogi tervezetek összedolgozására.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg az IM által összeszerkesztett háromhasábos anyagot, amely az egyes fejezetek módosítására kidolgozott tervezeteket foglalta össze. A bizottság elnöke felkérte az IM-et, hogy készítse el a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó összesített tervezetet.

Rytkó Emília, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal hivatalvezető-helyettese elkészítette a kisebbségek parlamenti képviseletéről és önkormányzataik megválasztásáról szóló törvénytervezet összefoglalóját.

Kaltenbach Jenő a Hargitai Jánoshoz írott levelében a szentendrei német kisebbségi önkormányzat esetével összefüggésben javasolta a törvények megfelelő módosítását, amelyek az időközi kisebbségi választás és a szószóló státusának rendezésére irányulnának.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta a választójogi szabályok módosítására kidolgozott tervezeteket. A BM-nek a következő ülésre el kellett készítenie három részterület alapos kimunkálását, nevezetesen a területarányos küldöttválasztó gyűlés, a megyei szint kislistás választásának, valamint a jelöltállítás témáiban.

Kaltenbach Jenő – a szokásos éves beszámolójának elkészülte alkalmából tartott sajtótájékoztatón – elmondta, hogy a kisebbségek számára még mindig nem teljesültek az 1993-as ígéretek, ugyanis a valóságban még nincs kulturális autonómiájuk, és nincs képviseletük az Országgyűlésben sem. A kisebbségi biztos beszámolója tartalmazta azt a tervezetet, amelyet a hivatala dolgozott ki a kisebbségi törvény módosítására. (Népszabadság)

A „Törvénytervezet a magyarországi nemzetiségek jogairól” egy sor értelmező rendelkezést tartalmazott, valamint két változatot is felvázolt az országgyűlési képviselet megteremtésére. Helyi szinten meghagyta a települési önkormányzat átalakuló, valamint a közvetlen módon, de a helyhatóságitól eltérő időpontban választandó kisebbségi önkormányzati típust, amelyek mellett rögzítette a közvetett, elektori úton szerveződő területi szintet is. A tervezet megerősíteni szándékozta a kisebbségi testületek jogi helyzetét, gazdálkodását, valamint a kulturális autonómia intézményeit.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta Kaltenbach Jenő, a BM, és a NEKH választójogi szabályok módosításáról szóló tervezeteit.

Az EJKVB ülése megtárgyalta és egyhangúlag támogatta is a kisebbségi ombudsman 1999. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő elmondta, hogy a beszámoló mellékletét képező törvénytervezet a magyarországi nemzeti kisebbségek jogairól valójában a törvény-előkészítést segítő szakmai anyag.