>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

III IV V VI VII VIII IX XI XII

A Kisebbségi Kerekasztal megállapította, hogy a kisebbségi törvény elfogadása után sem történt jelentős fordulat Magyarország kisebbségpolitikájában.

A magyarországi németek közművelődési helyzetéről és könyvtári ellátottságáról rendezett szekszárdi konferencián Hambuch Géza, az MNSZ ügyvezető elnöke kijelentette, hogy bár az előző év őszén hatályba lépett a kulturális autonómiáról szóló törvény, de késik annak megvalósítása. Hangsúlyozta, hogy a Szövetség a választások után az új kormánytól, és ha szükséges, az új Országgyűléstől is kérni fogja a kisebbségi törvény megvalósításának támogatását.

Az országgyűlési választások első fordulója.

Az országgyűlési választások második fordulója.

A választásokon győztes MSZP és SZDSZ megkötötte a koalíciós megállapodást, amelynek XI. fejezete a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeit is érintette. A dokumentum szerint a koalíciós kormány támogatni kívánja a kisebbségek önszerveződésének folyamatát, a kisebbségi önkormányzatok megalakulását, a kulturális autonómia megvalósulását és kiteljesedését, valamint a parlamenti képviselet rendezését. A dokumentum szakmai-politikai egyeztető fórumként Kisebbségi Koordinációs Tanács életre hívását szorgalmazta, amely a kormány, a parlamenti pártok, a kisebbségek képviselőit, illetőleg szakértőket tömörített volna. Úgy foglalt végül állást, hogy szakértői szinten át kell tekinteni a kisebbségi törvénynek a kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítására, valamint az önkormányzatok megalakítására vonatkozó részeit, és el kell végezni a szükséges korrekciót.

A Vas megyei horvátok, németek és szlovének képviselőinek szombathelyi találkozóján, a választásokra készülődve a jelenlévők a kisebbségi törvény módosítását, vagy legalábbis új, konkrét végrehajtási rendeletek kidolgozását javasolták az új Országgyűlésnek és kormánynak.

Az Országgyűlés elfogadta a bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 33/1994. (VI. 20.) Országgyűlési határozatot, amely szerint a 19 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot Gellért Kis Gábor (MSZP) vezette.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése áttekintette az MSZP és az SZDSZ által megkötött koalíciós szerződés kisebbségekre vonatkozó részeit. Lásztity Péró, a Kerekasztal ügyvezető elnöke szerint fordulatra van szükség a kormány és a kisebbségek viszonyában, amely a kulturális autonómia anyagi és jogi feltételeinek megteremtésében jelenne meg.

A kormány megalakulásával összefüggő egyes hatásköri rendelkezések módosításáról szóló 109/1994. sz. kormányrendelet a NEKH felügyeletével a MEH politikai államtitkárát bízta meg. E kormányzati ciklusban a Hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működött a hazai kisebbségi, és a határon túli magyarok ügyeiben illetékes politikai államtitkár, Tabajdi Csaba.

Tabajdi Csaba találkozott az országos kisebbségi szervezetek képviselőivel és a Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnökével, amely tanácskozáson részt vett Wolfart János is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba elmondta, hogy az önkormányzati választásokig számos, az önkormányzati és a kisebbségi törvény közt meglévő joghézagot kell megszüntetni. Lásztity Péró elmondása szerint a kisebbségeknek kész javaslataik is voltak a kisebbségi törvény jogi hézagjainak kiküszöbölésére.