>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

II III IV V VI VII VIII IX X XI

Kaltenbach Jenő az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel és a Magyar Rádió vezetőivel folytatott konzultációját követő sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy milyen hiányosságok mutatkoznak a kisebbségi jogalkotás és –alkalmazás területén. Ide sorolta a parlamenti képviselet megoldatlanságát, a kisebbségi önkormányzatok jogállásának és finanszírozásának, valamint az országos és a települési önkormányzattal való viszony tisztázatlanságát. A kormány nem számolt még be a kisebbségi jogok érvényesüléséről, illetve nem teljesült még az országos önkormányzatok véleményezési joga sem.

A Miniszterelnöki Hivatalnak a Kormány 1996. évi I. félévi jogalkotási tervéről szóló közleménye a MEH illetékes politikai államtitkára és a NEKH elnöke felelősökként való megnevezésével irányozta elő a kisebbségi törvény módosítását.

Az Amaro Drom beszámolt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) januári sajtótájékoztatójáról, amelyen Farkas Flórián elnök arra figyelmeztetett, hogy a szükséges módosítások nélkül elbukhat a kisebbségi törvény.

Kaltenbach Jenő a BM-ben megrendezett, a helyi kisebbségi önkormányzatok működési tapasztalatait értékelő értekezletet követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nem tartja megnyugtatónak a kisebbségi jogalkotás eredményeit, mert a jogi hiányosságok és a definiálatlan fogalmak jogalkalmazási problémákhoz vezetnek. Ezek megszüntetése érdekében módosítani kellene a kisebbségi törvényt is.

Az Országgyűlés elfogadta a június 11-én hatályba lépő 1996. évi XXV. törvényt a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról. A törvény módosította a kisebbségi törvény azon pontját, amely a települési önkormányzat részéről a létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat részére átadandó vagyon átadási rendjéről szólt. Mind a kisebbségi törvény, mind a helyi önkormányzatokról szóló törvény 1994-es módosítása megfogalmazta a feladat- és hatáskör-átruházást, amely azonban felvetette annak lehetőségét, hogy olyan feladatot vállal át a kisebbségi testület, amely a helyi önkormányzat számára jogszabályban kötelezően előírt. Így fennállhat a helyi önkormányzatok háttérfelelőssége is, ezért vált szükségessé – a törvény indoklása szerint – az átadáskor bizonyos pontokat írásban rögzíteni.

Az Országgyűlés plenáris ülése a cigányság helyzetével foglalkozó vitanapot tartott. Farkas Flórián a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta, hogy az ülésen szívesen beszélt volna többek között a kisebbségi törvény módosításának szükségességéről.

Az Országos Szerb Önkormányzat elnökségi ülése aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kisebbségek számára fontos törvények tervezeteit az országos önkormányzatok nem, vagy csak későn kapták meg véleményezésre. A kiadott nyilatkozat ugyanakkor megfogalmazta a további, megoldásra váró feladatokat, köztük a kisebbségi törvény továbbfejlesztését, a kisebbségi önkormányzatok és intézmények státuszának rendezését.

Az EJKVB ülése meghallgatta Kaltenbach Jenőnek a hivatalba lépése óta eltelt időszakról szóló beszámolóját. Az országgyűlési biztos leszögezte azon álláspontját, hogy a kisebbségi törvényt módosítani kell, és szükségesnek ítélte a jogharmonizációt is. A meghallgatáson ezzel kapcsolatban kiderült, hogy mind a kisebbségi bizottság, mind pedig az illetékes kormányszervek támogatták a jogszabály módosításának tervét.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyéves évfordulója alkalmából a parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és tagjaival. A tanácskozáson részt vettek az illetékes kormányszervek, a parlamenti bizottságok, a frakciók képviselői és a kisebbségi ombudsman is. Tabajdi Csaba a problémákról szólva a kisebbségi törvény módosításának szükségességét és a parlamenti képviselet megteremtését emelte ki. Farkas Flórián felszólalásában szintén a jogharmonizációra, a törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Lásztity Péró a kulturális autonómia megvalósítása, és így a törvénymódosítás mellett érvelt. Ezzel kapcsolatban Kaltenbach Jenő kifejtette, hogy mind a kormány, mind pedig az EJKVB támogatja a törvény módosítására tett javaslatát.

Gellért Kis Gábor a Komlón megrendezett kisebbségi önkormányzati akadémia ülésén kijelentette, hogy az eltelt egy év tapasztalatait figyelembe véve a kisebbségi önkormányzás hazai modelljét módosítani szükséges, mert nem tisztázott a finanszírozás, működtetésük követelményei, és jogi értelemben nem is minősíthetők valódi önkormányzatoknak. Kaltenbach Jenő a megnyitójában megfontolandónak nevezte a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó jogszabály módosítását is.