>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI IX X XI

Az országos örmény önkormányzat megválasztása kapcsán több kisebbségi vezető, így Osztojkán Béla, a Phralipe Független Országos Cigányszervezet elnöke és Avanesian Alex, a leköszönő örmény elnök is szorgalmazta a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítását.

Az ad hoc bizottság ülésén megállapodás született a hazai kisebbségi jogi rendszer továbbfejlesztéséről a meglévő tapasztalatok és felhasználható dokumentumok alapján. Az elhangzottak alapján a bizottságnak meg kellett keresnie az érdekelteket, hogy megadott témakörökben fejtsék ki véleményüket és javaslataikat. A többség elvetette azt a felmerülő elgondolást, hogy a romakérdést külön kezeljék a kisebbségi törvényben. A bizottság felkérte továbbá az OBH-t, hogy készítsen javaslatot a regisztrációról.

Hargitai János levélben arra kérte a bizottság tagjait, hogy két héten belül juttassák el pártjaik konszenzusos javaslatát. A Járai Zsigmond pénzügyminisztert, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Pintér Sándor belügyminisztert, Hámori József NKÖM minisztert, Doncsev Tosot, a kisebbségi ombudsmant, a megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, illetve az országos kisebbségi vezetőket szintén határidő megjelölésével kérte arra, hogy három témakörben (1.) választási rendszer, parlamenti képviselet, regisztráció, 2.) kisebbségi önkormányzatok szervezete, jogállása, pénzügyi technikája, 3.) feladat- és hatásköreik) fejtsék ki a véleményüket. A közigazgatási hivatalok megkereséséről egyúttal tájékoztatta Balsai Istvánt, a MEH államtitkárát.

Az országos román kisebbségi önkormányzat megválasztására összehívott elektori gyűlést határozatlanképtelenség miatt meg kell ismételni, mivel Gyulán a 167 elektorból a szükséges 124 helyett csak 111 fő jelent meg. Budai János, az önkormányzat leköszönő elnöke kijelentette, hogy a kialakult helyzetről biztosan beszélni fognak a hamarosan Magyarországra látogató Radu Vasile román miniszterelnökkel, bár elmondása szerint a kisebbségi törvény módosításának szükségességéről Magyarországon már mindenki tud.

Járai Zsigmond megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját, amely feltétlenül szükségesnek látta a regisztráció bevezetését a legközelebbi népszámlálás alkalmával. Javasolta az országos önkormányzat közjogi státuszának kidolgozását, a települési és a kisebbségi önkormányzat viszonyrendszerének, pénzügyi ellenőrzésének és a költségvetési támogatás elszámoltatásának rendezését, a támogatás normatív, létszámarányos alapokra helyezését, valamint az intézmények átadásának szigorú szabályozását.

Pintér Sándor megküldte Hargitai Jánosnak a törvénymódosítással kapcsolatos véleményét és javaslatait. A választásokkal kapcsolatban többféle megoldást is el tudott képzelni a regisztrációtól kezdve a választások eltérő időpontban való megtartásáig. Tisztázandónak ítélte a helyi kisebbségi önkormányzatok különböző típusait, a pót- és időközi választásokat, illetve az elektori rendszer működésének részletkérdéseit.

Metzinger Éva, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elkészítette Hargitai János számára a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait, amely részletesen kitért a kisebbségek országgyűlési képviseletének problémájára. A kisebbségi választásokon alkalmazandó regisztrációt a korabeli körülmények között nem tartotta megvalósíthatónak. A kisebbségi önkormányzatok szervezetével és jogállásával kapcsolatban pedig nem is annyira a kisebbségi, hanem jóval inkább az önkormányzati törvényt ítélte módosításra szorulónak a két jogszabály összehangolása és az ezzel kapcsolatos problémák kiküszöbölése érdekében.

Gelencsér József, a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének javaslatai elsőként az országgyűlési képviselet kérdéskörét érintették. A hivatalvezető kivitelezhetőnek tartotta a kisebbségi választópolgárok önkéntes regisztrációját is az adatvédelmi törvény megfelelő módosításával. Utalt továbbá a kisebbségi és az önkormányzati törvények összehangolási problémáira, a megyei szint kialakítására, az országos testület törvényességi ellenőrzésére, illetve a kisebbségi önkormányzati vezetők esetleges felmentésének lehetőségére.

Kaltenbach Jenő megküldte Hargitai Jánosnak az 1998-1999. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait összefoglaló, megállapításokat és intézkedéseket tartalmazó anyagát.

A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. A választásokkal kapcsolatban indítványozta a helyhatósági és a kisebbségi választások eltérő időpontban való megtartását, és lehetségesnek tartotta a regisztráció bevezetését is. Más észrevételezőkhez hasonlóan felhívta a figyelmet az együttes alkalmazás nehézségeire a kisebbségi és az önkormányzati törvények vonatkozásában. Szintén szükségesnek ítélte a kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörének pontosítását, az országos testület törvényességi ellenőrzésének megteremtését.

Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke a javaslatait az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva, szövegszerűen küldte meg Hargitai Jánosnak. Hangsúlyozta, hogy „a regisztrációra önkormányzatunk folyamatosan kidolgoz olyan megoldást, amely a cigányság esetében gyakorlatilag is megvalósítható lesz.” Az OCÖ elképzelései szerint létre kell hozni a regionális kisebbségi önkormányzatok intézményét, és a jelentős részvételi jogokkal kibővített helyi szint felett az országos testület elvi irányításának kell érvényesülnie. Az utóbbi hivatalait az állami költségvetésnek kell finanszíroznia, és a tervezet megállapította a tiszteletdíjak kívánt mértékét is. Az OCÖ növelte volna a települési önkormányzatnak a kisebbségi testületekkel összefüggő feladatait, tisztázta volna az egyetértési jog gyakorlását, és az ehhez kapcsolódó szankciórendszert.

Aznap több megyei közigazgatási hivatal vezetője is kialakította a bizottsági megkeresésre, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját, és küldte meg azt Hargitai Jánosnak.

Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint szükséges az aktív és a passzív kisebbségi választójog szigorítása, bár a regisztráció bevezetését még nem tartotta időszerűnek. Megszüntetni javasolta a közvetett típusú helyi kisebbségi önkormányzatokat, és másokhoz hasonlóan felhívta a figyelmet az önkormányzati törvény rendelkezéseinek a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos alkalmazási nehézségekre.

Tömböly Tamás, a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője szerint célszerűbb lenne, ha a kisebbségi önkormányzatokba hangsúlyozottan csak kisebbségi származású személyeket a településen választójoggal rendelkező kisebbségi állampolgárok választanák. Felhívta a figyelmet a közvetett típus kihasználatlanságára, a megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és a helyi képviselőtestületi létszám emelésének, valamint a feladat- és hatáskörök tételes meghatározásának szükségességére.

Orosz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a választók önkéntes regisztrációját javasolta. Rávilágított a kisebbségi önkormányzati elnök esetleges visszahívhatóságának, a kedvezményes mandátumú képviselővel kapcsolatos jogértelmezés problémáira, valamint az önkormányzati és a kisebbségi törvényeknek a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásának nehézségeire.

Tóta Áronné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a választásokkal kapcsolatban elsősorban a jelöltek regisztrálását, az elektori rendszer átalakítását és az arányos képviselet bevezetését vetette fel. Nem javasolta ugyanakkor a jelöltállítás kisebbségi szervezetekhez kötését, valamint a megyei szint megteremtését. Pontosításra szorulónak tartotta viszont a kisebbségi önkormányzatok feladatkörét.

A kisebbségi vezetők közül Mata Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke levélben fejtette ki az álláspontját, amely szerint az ellenőrzés és lebonyolítás során erősíteni kell a választások „kisebbségi jellegét”, a regisztrációt viszont „sokadrendű dolognak” tartotta. A kisebbségi önkormányzatok jogállásával kapcsolatban pedig elsősorban a képviseleti jellegű jogosítványokat ítélte erősítendőnek, valamint az országos testület státuszának tisztázását. Végül részletesebben a finanszírozás szabályozásának a szükségességét emelte ki.

Belánszki Gyula, Országgyűlési Biztosok Irodájának keretében működő, Kodifikációs és Koordinációs Főosztály vezetője megküldte Arczt Ilonának, az EJKVB főtanácsadójának a kisebbségi ombudsmannak az 1998-1999-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól szóló megállapításainak és intézkedéseinek összefoglalását egy könnyebben kezelhető változatban.

Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Hangsúlyozta viszont, hogy mivel folyamatban volt az új közgyűlés megalakulása, ezért az önkormányzat nevében nem tudott még a feltett kérdésekre kimerítő válaszokat adni, amelyek közül hiányolta a finanszírozás témakörét. Javaslatai körében kiemelte a teljes jogú és bizonyos többletjogokkal is felruházott parlamenti képviselet szükségességét. A regisztrációt határozottan ellenezte, de megoldásként szorgalmazta a kisebbségi szervezetek és az anyanyelv szerepének növelését, a jelöltállítás szigorítását, illetve a választások időpontjának különválasztását. Szükségesnek ítélte a kisebbségi önkormányzatiság és a kulturális autonómia fogalmainak jogi meghatározását, ezek erősítését, a jogkörök bővítését.