>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Ad hoc bizottsága

Az EJKVB ülése döntött egy, a kisebbségi törvény és a kapcsolódó joganyag módosításának előkészületeivel megbízott ad hoc bizottság létrehozásáról. A Bizottság megvitatta egyúttal a kisebbségi ombudsman 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amelynek keretében számos, a kisebbségi joganyaggal kapcsolatos probléma megfogalmazódott. Ezek között került felszínre a kisebbségi önkormányzatok hatásköre, finanszírozása, a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, illetve az országos testületek törvényességi ellenőrzése megteremtésének a szükségessége.

Megtartotta az EJKVB ad hoc bizottsága az alakuló ülését és ennek keretében a programjának megbeszélését. A bizottság tagjai a következő országgyűlési képviselők lettek: Hargitai János elnök (FIDESZ), Csapody Miklós (MDF), Tímár György (1999-ig, majd Balogh József, FKGP), Jakab Róbertné (MSZP), Tabajdi Csaba (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), és ifj. Hegedűs Lóránt (Magyar Igazság és Élet Pártja).

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke a kisebbségek nevében megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségek javaslatait a kisebbségi törvény módosítását célzó egyeztetések témaköreire. Ezek szerint a törvénymódosítás főbb céljai, és az ezekhez igazodó témakörök között legyen a kulturális autonómia, a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek megteremtése, a parlamenti képviselet kialakítása, a kisebbségi jogok kiteljesítése, a választási és más jogszabályok korrekciója a visszaélések kiküszöbölésének érdekében.

A feljegyzést az EJKVB főtanácsadója december 1-én továbbította az ad hoc bizottság tagjainak, illetve Hargitai János december 16-án küldte meg a kisebbségi ombudsmannak és a NEKH elnökének. Ez utóbbiakban az ad hoc bizottság elnöke jelezte a törvény-előkészítés 1999 elején történő megkezdésének szándékát. Dzindzisz Jorgosz ugyanaznap kelt másik levelében elvetette Hargitai Jánosnak a T/338. sz. törvényjavaslathoz (a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról) kapcsolódó, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos indítványát, amelyet a képviselő végül nem is nyújtott be.

Az ad hoc bizottság ülésén megállapodás született a hazai kisebbségi jogi rendszer továbbfejlesztéséről a meglévő tapasztalatok és felhasználható dokumentumok alapján. Az elhangzottak alapján a bizottságnak meg kellett keresnie az érdekelteket, hogy megadott témakörökben fejtsék ki véleményüket és javaslataikat. A többség elvetette azt a felmerülő elgondolást, hogy a romakérdést külön kezeljék a kisebbségi törvényben. A bizottság felkérte továbbá az OBH-t, hogy készítsen javaslatot a regisztrációról.

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

A kormány első olvasatban tárgyalta a három törvényt érintő, rövid távú módosítás tervezetét.

Az ad hoc bizottság ülésén szintén megtárgyalta a kisebbségi törvény rövid távú módosítását (a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok módosításáról szóló tervezetet), az OBH újabb, a regisztrációval összefüggő vitaanyagához fűzött BM észrevételeket, illetve a parlamenti képviseletről készített IM vitaanyagot. Ez utóbbi terén további anyagok kidolgozását tartották szükségesnek. A választásokkal kapcsolatban a képviselők és a felkért szakértők állást foglaltak a két legfontosabb kérdésben, az eltérő időpontban történő választás és a jelölés módjának ügyében. Röviden tárgyaltak az Erdélyi Magyarok Egyesületének kisebbségi kezdeményezéséről is.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az IM szakértőjének a parlamenti képviselettel kapcsolatos vitaanyagát, a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit, valamint áttekintette az e téren született korábbi javaslatokat. Az 1997. decemberi törvényjavaslattal kapcsolatban a bizottság szakértői vélemények kialakítását kérte. Szintén megtárgyalta a BM helyettes államtitkárának vitaanyagát a kisebbségi jelölőgyűlésekről, és a NEKH ezzel kapcsolatos észrevételeit. A bizottság ismét felkérte a Hivatalt a legfontosabb kérdések és problémák összefoglalására.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta a NEKH-nek a kisebbségi törvény preambulumával és I-II. fejezeteinek módosítására vonatkozó összefoglalóját, amely tartalmazta az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét is. Röviden tárgyalt továbbá a parlamenti képviselet ügyéről.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, és a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Kaltenbach Jenő felszólalásában megismételte azt a megállapítását, hogy a kisebbségi joganyag átdolgozásra szorul, amelynek keretében el kell dönteni, hogy mit jelent az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság. A kisebbségi ombudsman örömét fejezte ki amiatt, hogy ez a munka megkezdődött a NEKH és az IM, valamint az ad hoc bizottság közreműködésével. Hargitai János felszólalásában elmondta, hogy a módosítás kapcsán nagyobb vitás kérdésként a választójogi szabályozás ügye került a felszínre.