>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Hatpárti egyeztetése

Az EJKVB ülésén bejelentették, hogy a kisebbségi törvénytervezet előkészítésével foglalkozó albizottság befejezte a munkáját, és a szakértői anyagról hamarosan megkezdődnek a hatpárti egyeztető tárgyalások.

Találkozóra került sor a Kisebbségi Kerekasztal és az MDF képviselői között, amelynek keretében a felek megvitatták a kisebbségi törvény alapkérdéseit és egyetértés mutatkozott annak alapvető hibáiban is (helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, kulturális autonómia). Abban is egyetértettek, hogy gyors törvényalkotásra lenne szükség, de ez nem mehet a megalapozottság rovására.

Lukács Tamás Lásztity Pérónak írott levélben jelezte, hogy bár az Alkotmánybíróság által szabott határidő bizonyosan nem tartható, az előkészítés felgyorsítása érdekében hatpárti egyeztető tárgyalásokat kívánnak tartani. Tudatta azt is, hogy ennek keretében az elfogadott módosító csomagról a frakciók többségének igénye esetén a konzultációs lehetőség is rendelkezésre fog állni.

Tabajdi Csaba az általános vita, a bizottsági munkacsoport és előzetes véleménycserék alapján, a hatpárti tárgyalásokhoz elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet módosításának néhány kulcskérdése” c. vázlatát, amely hat megoldandó kulcskérdést – jogalanyiság meghatározása, helyi kisebbségi önkormányzati formák, helyi kisebbségi önkormányzat jogosítványai, az országos kisebbségi önkormányzat létrehozása, a kulturális autonómia, valamint az anyagi finanszírozás kérdései – és a megállapodás lehetséges menetrendjét tartalmazta.

Az EJKVB kezdeményezésére a hat parlamenti párt politikai egyeztető tárgyalásokat kezdett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szól törvényjavaslatról. A tárgyaló felek kifejezték azon szándékukat, hogy 1993. január folyamán tisztázzák a még függőben lévő kérdéseket. Az első hatpárti egyeztetésen a résztvevők eljárási-technikai kérdéseket vitattak meg.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelynek napirendjén a törvényjavaslat személyi hatálya, illetve az egyéni és kollektív jogok szerepeltek. Az ügyrend elfogadása mellett ezekben a kérdésekben politikai megállapodás is született. Elfogadták tehát a honos kisebbségek definícióját, a közösségek taxációjának átkerülését a zárórendelkezések közé, valamint a felsorolás bővítésének lehetőségét. Tisztázatlan maradt azonban a héber nyelv esetleges felvétele, illetve az, hogy mely szerv döntsön az esetlegesen jelentkező új kisebbségekről. Néhány kérdés kivételével így az első három fejezet tárgyalása lezárult. Megállapodtak abban is, hogy a tárgyalássorozat lezárulta után tartanak egy konzultatív-tájékoztató fórumot a Kisebbségi Kerekasztal és a kisebbségi vezetők részére. A FIDESZ az ülés végén benyújtotta a párt javaslatát az országos önkormányzatok létrehozásáról, amelyet elektorok delegálása, illetve választása útján képzelt el.

Kováts László és Tóth Imre, az FKGP képviselői elkészítették a törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének második fordulójához kapcsolódó javaslatukat. A dokumentum tartalmazta a kisebbségi önkormányzatok megalakításával, működésével és hatáskörével kapcsolatban a párt álláspontját és a számára elfogadható megoldásokat. Helyi szinten mindhárom tervezett kisebbségi önkormányzati formát el tudták fogadni, és az országos testület létrehozására kigondolt három lehetséges megoldást mindegyikét elképzelhetőnek tartották, bár az elektori modellt meglehetősen nehézkesnek, és a hatályos választási rendszerbe nehezen beépíthetőnek minősítették.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelyen a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezet került részben megtárgyalásra. Az ellenzéki pártok a helyi szinten tervezett három különböző kisebbségi önkormányzati formát túl bonyolultnak találták, és a települési önkormányzat átalakulásának is csak akkor látták értelmét, ha az pluszforrásokkal párosul. Az MDF és a KDNP azonban ragaszkodott ehhez a formához, lévén, hogy ez testesíti meg a területi igazgatási autonómiát.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülésén sikerült megállapodni a finanszírozás bizonyos alapkérdéseiben, míg a kisebbségi önkormányzati formák ügyében a képviselők még nem jutottak el az egyezségig. A kialakult megállapodás érintette az országos kisebbségi önkormányzatok induló ingatlan- és tőkevagyonát, az elsősorban feladatfinanszírozásra létrejövő Alap összetételének rögzítését, a nemzetiségi oktatás normatív támogatását, valamint a személyi jövedelemadó lehetséges kisebbségi célú felhasználását. A finanszírozással kapcsolatban azonban tisztázatlan maradt többek között a települési önkormányzatoknak a kisebbségi testületek létrejöttével összefüggő kompenzálásának kérdése.

Csapody Miklós (MDF), az egyeztetés soros elnöke levélben arra kérte Töttössy Istvánnét, az MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának főosztályvezetőjét, hogy a soron következő ülésre juttassa el az észrevételeit, módosító javaslatait a kisebbségek kulturális és oktatási jogaival, kulturális autonómiájával kapcsolatban.

G. Buquicchio, az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának titkára megküldte Bratinka Józsefnek, a magyar delegáció elnökének és Fodor Gábornak, a Bizottságnak a 14. ülésén (Velence, 1993. február 5-6.) jóváhagyott véleményét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 5190. számú magyar törvényjavaslatról, amelyet figyelemreméltónak és nagyon meggyőzőnek minősített. A Bizottság kétségének adott hangot ugyanakkor a százéves időkorlát megfogalmazása kapcsán, illetve javasolta a kisebbségi nyelvek bővítésének a lehetőségét is, valamint a hatálynak a vallási kisebbségekre való kiterjesztését.

Csapody Miklós, Józsa Fábián, Speidl Zoltán, Zétényi Zsolt, az MDF képviselői elkészítették a párt javaslatát a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok egyszerűsítéséről.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülésén a kulturális autonómia kérdései szerepeltek a napirenden, amelyek terén sikerült is részmegállapodásokat elérni (új fejezetcím, 8 fő esetén tanulócsoport vagy osztály indítása kötelező stb.). A megbeszélésen ismertették Catherina Lalumiere, az ET főtitkárának budapesti látogatásának tapasztalatait, illetve megegyezés született arról, hogy a koncepcionális kérdések eldöntését követően a pártok szakértői fogják kidolgozni a módosító normaszöveget.

Nagy Zoltán, a PM közigazgatási államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a minisztériumi álláspontot a hatpárti egyeztetésen felmerült finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban: szerinte az automatikus finanszírozás csak a jól számszerűsíthető területeken alkalmazható (óvodai nevelés, iskolai oktatás), a többi esetben pedig a keretösszegek egyedi döntésen alapuló elosztásának rendszerét kell fenntartani. A kisebbségi önkormányzat megalakulása kapcsán a települési önkormányzatnak járó kompenzációt nem tartotta a kisebbségek érdekében valónak, mert megítélése szerint komoly visszaélésekhez vezethet. Hangsúlyozta, hogy a normatív támogatások címzettje kizárólag a települési önkormányzat lehet, és az országos testületek számára történő egyszeri vagyonjuttatást is csak feltételesen tudta elfogadni. A tervezett Kisebbségi Alappal kapcsolatban pedig a későbbi normaszöveggel nagyban egyező szövegszerű javaslatot tett. Az anyagot a NEKH elnöke március 3-án küldte tovább Fodor Gábornak.