>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I IV V VI VII VIII IX X XI XII

A Közjogi munkacsoport ülése, amely a vitát követően állást foglalt amellett, hogy az Alkotmány vonatkozó rendelkezése a következők szerint módosuljon: „A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési és helyi szintű képviseletét biztosítják.” A munkacsoport megvitatta azt is, hogy miként értelmezhető a települési kisebbségi önkormányzat működési feltételeinek a települési önkormányzat által történő biztosítása. Ezzel kapcsolatban a többség úgy foglalt állást, hogy szükséges a kisebbségi törvény tárgyi rendelkezéseinek megfelelő módosítása, hogy ne lehetetlenüljön el a kisebbségi önkormányzatok működése. Módosítandó a jogszabály a gazdálkodási kérdések miatt is, amelyek terén rendezetlennek bizonyul a kisebbségi önkormányzatok közjogi státusza (központi költségvetési és egyéb szervi gazdálkodás elemei egyaránt megtalálhatóak).

A II. Kisebbségi Kerekasztal ülése az Országgyűlés és a MEH megfigyelőinek részvételével tárgyalt a parlamenti képviselet és a kisebbségi média ügyéről. Az előbbivel kapcsolatban ismertetésre került a kisebbségi ombudsman koncepciója, valamint az ez alapján, a Közjogi munkacsoportban körvonalazódó alternatíva.

Kállai Ernő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója” c. feljegyzését.

A Közjogi munkacsoport ülése a következő ülésére halasztotta az Alkotmány módosítására irányuló szövegjavaslatról szóló döntést. A kisebbségi ombudsman munkatársa tájékoztatta a résztvevőket a parlamenti képviseletről szóló, és a kisebbségi vezetők többsége által támogatott OBH-koncepcióról, amit annak megvitatása követett. Az ülés végül úgy foglalt állást, hogy a következő alkalomra készüljön egy vázlat, amely tartalmazza a legfontosabb eldöntendő kérdéseket.

A Közjogi munkacsoport ülésének keretében kiosztásra került a kisebbségi parlamenti képviseletről szóló összefoglaló vázlat, amelyet megvitattak a résztvevők. A munkacsoport végül felkérte az országos önkormányzatokat, hogy közös delegáltjaikkal egyeztetve foglaljanak előzetesen állást a főbb kérdésekben.

Az erőviszonyok módosulása következtében feloszlatta magát a Csongrád megyei cigány kisebbségi önkormányzat.

Kállai Ernő egy sajtóbeszélgetés keretében kijelentette, hogy az egyik legsürgetőbb feladatának a kisebbségi törvény módosítását tartja. Az országos kisebbségi önkormányzatoknak ugyanis 2008. januártól központi költségvetési szervként kell működniük, ami a működésüket veszélyezteti, ezért módosítani kell a jogszabályt. A helyi kisebbségi önkormányzatok pedig megosztott finanszírozással működnének, azaz az éves támogatásuk 80%-át kapnák meg, míg a fennmaradó részre pályázniuk kellene.

A II. Kisebbségi Kerekasztal ülésén elsőként Kállai Ernő tájékoztatta a jelenlévőket a médiaügyekben és a finanszírozással kapcsolatos legújabb fejleményekről: az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontjának ellenében az Emberi jogi és a Költségvetési bizottságok hangsúlyosan a kisebbségi biztos és az országos elnökök kezdeményezésére törvénymódosító indítványt tesznek. A továbbiakban sor került az országgyűlési képviseletről szóló koncepció elfogadására, valamint a kisebbségi törvény személyi hatályának megvitatására.

A Közjogi munkacsoport ülése a vitát követően úgy foglalt állást, hogy bár a delegátusi intézményről való tárgyalás és koncepció kialakítása ugyan a munkacsoport feladata, de az nem lehet a parlamenti képviselet alternatívája, nem válthatja ki, és nem akadályozhatja azt. A következőkben a résztvevők a települési és a kisebbségi önkormányzati rendszerek viszonyát tárgyalták meg.

A romániai Nagyszebenben megtartott magyar-román közös kormányülésen Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök a romániai kisebbségek jogállásáról szóló, de egyelőre még el nem fogadott törvénytervezethez hasonló kisebbségjogi kerettörvényt kért a magyarországi románok számára. A román kormányfő kifejezte azon reményét, hogy a román kisebbség majd a törvényhozás szintjén is ki tudja fejezni a véleményét, miként az Romániában történik.

Nemes Dénes elkészítette „A kisebbségek hagyományos történelmi települései fogalom jogi intézményesíthetősége” c. vázlatát.