Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 12       Lapozás: 1-10 | 11-12

Intézménymutató: Hazafias Népfront


1988. november 22.

Az MSZMP KB ülése egyhangúlag elfogadta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Az állásfoglalás bevezetője kritikusan állapította meg, hogy „az Alkotmány – az állampolgárok alapvető jogairól és kötelezettségeiről szóló fejezetben – 1949 óta rendelkezik a Magyarországon élő nemzetiségek egyenjogúságáról, anyanyelvük használatáról, anyanyelven történő oktatásuk, valamint saját kultúrájuk megőrzésének és ápolásának jogáról. Jogrendszerünkből azonban hiányzik a nemzetiségi jogok átfogó, korszerű és a szükséges mértékig részletes szabályozása.” Az ország társadalmi, politikai és kulturális életének megújítása, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához aláírása megkívánta viszont a nemzetiségpolitikai gyakorlat továbbfejlesztését, az alkotmány megújítását és egy önálló nemzetiségi törvény kidolgozását. Hangsúlyozta, hogy az évtizedes távlatokra készülő jogszabályban figyelembe kell a magyarországi társadalmi és történelmi adottságokat, illetve azt is, hogy a nemzetiséghez való tartozás csak az egyén szuverén döntésén alapulhat. A törvény függelékében viszont csak azokat a közösségeket kell felsorolni, amelyek vonatkozásában a központi és helyi állami szervek anyagi következményekkel is járó kötelezettségeket tudnak vállalni. A korábbi javaslathoz képest új elemként bekerült az állásfoglalásba annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy cigányság szervezetei révén kezdeményezhesse a nemzetiséggé válást. Az állásfoglalás a továbbiakban részletesen kitért a törvény célkitűzéseire, alapelveire, valamint a főbb nemzetiségi jogokra, így az anyanyelvhasználatra, az anyanyelven való oktatásra, a saját értelmiség kialakítására, a nemzetiségi kultúra megőrzésére és fejlesztésére, az érdekképviseletre, illetve az anyanemzettel való kapcsolattartásra. A szervezeti és végrehajtási rendelkezések sorában előirányozta egy, a Minisztertanács tanácsadó és konzultatív testületeként működő, Nemzetiségi Konzultatív Bizottság létrehozását, amely az elképzelések szerint egy különálló nemzetiségi pénzalapot is felügyelne.

A KB támogatta azt, hogy az állásfoglalás (H/203/1988.) jelenjen meg a Társadalmi Szemlében és a nemzetiségi lapokban, illetve azt vitassák meg a nemzetiségi települések pártszervei, és a szövetségek is fejtsék ki ezzel kapcsolatos véleményüket. A KB felkérte a Minisztertanácsot, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, a Hazafias Népfrontot pedig arra, hogy szervezze meg annak a társadalmi vitáját. Az állásfoglalás szerint a Minisztertanácsnak a társadalmi vita figyelembevételével készített törvényjavaslatot 1989 végén – 1990 elején kell benyújtania az Országgyűlésnek.

Mezei István és Náday Gyula, az MCDSZ társelnökei szorgalmazták a hazai cigányság számára a nemzetiségi státus biztosítását.

1989. január 5.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a HNF OT, valamint az MM NÖO képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre. (Eiler 2002.)

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék