>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Herman Ottó Társaság

A Herman Ottó Társaság elkészítette a törvénytervezet bírálatát. Ezek szerint a tervezet hibás fogalmakkal operált, koncepcionálisan elhibázott, túlméretezett, korszerűtlen, nem illeszkedett a nemzetközi követelményekhez, és áttekinthetetlen volt. A szabad szervezkedés, az egyesületi törvény talaján állva és a kisebbségi önkormányzatokra utalva kifejtette, hogy „a helyi önkormányzatok mellé esetenként néhány – különböző – nemzetiségi önkormányzatot csak a lázálom képzelhet el, és a minden arányérzéket meghaladó túlzás.” A kisebbségi támogatásokat a nemzetiségi területek megállapítandó összetételéhez kötötte volna a Társaság, kerülendőnek tartotta a kettős vagy többes kötődés kérdését, míg a cigányság számára a kisebbségi jogokat csak a „nomadizáló” életformából az „európai” életmódra való átlépéssel biztosította volna.

A Schwäbische Zeitung interjút közölt Hambuch Gézával, az MNSZ ügyvezető elnökével, aki a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban komoly bírálatokat megfogalmazva egy nyugat-európai (Olaszország, dániai és belgiumi németek, németországi szorbok és dánok) színvonalú kisebbségi törvényt tartott szükségesnek. A cikk komoly belpolitikai visszhangot váltott ki, mire a budapesti németek érdekképviseleti szervezete június 4-én egyetértését fejezte ki a megállapításokkal kapcsolatban.

Sebestyén Béla, a Herman Ottó Társaság ügyvezető alelnöke és Szíj Rezső, a Társaság elnöke megküldték Szabad Györgynek a szervezet kisebbségi törvénytervezetét, amelyet a házelnök június 1-én továbbított Fodor Gábornak, aki június 24-i válaszában köszönte meg a dokumentum megküldését.