>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Állami Számvevőszék

Hargitai János levélben arra kérte a bizottság tagjait, hogy két héten belül juttassák el pártjaik konszenzusos javaslatát. A Járai Zsigmond pénzügyminisztert, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Pintér Sándor belügyminisztert, Hámori József NKÖM minisztert, Doncsev Tosot, a kisebbségi ombudsmant, a megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, illetve az országos kisebbségi vezetőket szintén határidő megjelölésével kérte arra, hogy három témakörben (1.) választási rendszer, parlamenti képviselet, regisztráció, 2.) kisebbségi önkormányzatok szervezete, jogállása, pénzügyi technikája, 3.) feladat- és hatásköreik) fejtsék ki a véleményüket. A közigazgatási hivatalok megkereséséről egyúttal tájékoztatta Balsai Istvánt, a MEH államtitkárát.

Az ÁSZ a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek támogatási rendszerének ellenőrzése kapcsán egy hosszú távú, integrációs és szociálpolitikai szempontokat egyaránt magában foglaló kisebbségi stratégia kialakítását javasolta a kormánynak. A vizsgálat megállapította többek között azt is, hogy hiányos és ellentmondásos az országos önkormányzatok működésének jogi szabályozása, amelyre megoldást a benyújtott kisebbségi törvényjavaslat elfogadása kínálhat.

Az ÁSZ közzétette a 371 helyi és 150 kisebbségi önkormányzat 2003. évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatának eredményét. Megállapításai között szerepelt az, hogy  „az ellenőrzési tapasztalatok alapján elkerülhetetlen az állami és az önkormányzati feladatok újragondolása, pontosabb meghatározása, a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti hatás- és feladatkör elhatárolása és ezekhez kapcsolódóan az önkormányzati finanszírozási rendszer korszerűsítése." A jelentés rámutatott a gazdálkodási rend számos hiányosságára is.