>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Külügyminisztérium

A szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos hazai feladatok és intézkedések politikai összehangolása céljából – korábbi kezdeményezés alapján – Nemzetiségi Koordinációs Bizottság (NKB) néven, operatív bizottság alakult a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális (TKKO), Külügyi, Agitációs és Propaganda Osztályai, valamint a Külügyminisztérium (KÜM) és a Művelődésügyi Minisztérium (MM) képviselőinek a részvételével. (Csizmadia 1995.)

Az MRDSZ VII. kongresszusa Gyulán. Az Országos Választmány beszámolója kifogásolta a nemzetiségpolitikával foglalkozó szerveknek a megváltozott körülményekhez egyre nehezebben alkalmazkodó struktúráit, csekély jogosítványait, és ezért szorgalmazta, hogy „szabályozni szükséges a nemzetiségi politikával foglalkozó testületek helyét, szerepét, jogosítványait a megújuló politikai intézményrendszerben. Ehhez alkalmas keretet biztosít a készülő nemzetiségi törvény.”

Az MSZDSZ VIII. kongresszusa Budapesten. A KÜM jelenlévő munkatársának feljegyzése szerint „az előkészületben lévő nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban a hozzászólók szorgalmazták, hogy a törvény-tervezetet az MSZDSZ is vitassa meg kibővített választmányi ülésén, illetve a szövetség hetilapjának hasábjain.” A kongresszuson résztvevő Pozsgay Imre válaszában kiemelte, hogy a készülő nemzetiségi törvény emancipációs szándékot tükröz, és előírásainak olyannak kell lenniük, amelyet számon is lehet kérni az államon.

Az IM április 24-ei értekezlete előtt a KÜM kritikus feljegyzést készített az IM-től kapott koncepcióról: a véleményező hiányolta felvetette a nemzetiség fogalmának meghatározhatóságát, az identitásválasztás szabadságának érvényesülését, valamint a kisebbségi jogok gyakorlásának számszerűséghez kötésének és a törvényi előtti egyenlőség kérdéseit.

A KÜM eljuttatta a Székely András Bertalannak, az MT Társadalom- és Nemzetiségpolitikai Titkársága tanácsosának a Kollégium tervezett munkatervével és ügyrendjével kapcsolatos feljegyzéseit, amelyben szorgalmazta a készülő nemzetiségi törvény véleményezését, illetve a cigányság kollektív jogainak rögzítését a leendő jogszabályban.

Tabajdi Csaba megküldte Rátkai Ferencnek a NEKT nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről szóló törvénytervezetének legújabb változatát (Kisebbségi kódex a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről). Március elején a NEKT az anyagot más államigazgatási szereplőkhöz (Pénzügyminisztérium, BM, IM, KÜM, Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) is eljuttatta, kérve tőlük a mihamarabbi véleményezést annak érdekében, hogy a tervezet a parlamenti választásokat követően társadalmi vitára kerülhessen. (Győri Szabó 1998.)

A kormányülés felfüggesztette a BM átdolgozásán alapuló, „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését. Úgy rendelkezett, hogy a kormány által létrehozott Miniszteri Bizottság (tagjai: BM, IM, KÜM, MKM, PM, MEH-HTMT, NEKH) döntsön abban a kérdésben, hogy Nagy Ferenc József szövegkorrekciós javaslatai vajon beilleszthetők-e és milyen módon a tervezetbe.

Fodor Gábor, az EJKVB elnöke és a FIDESZ országos választmányának tagja egy nagykállói politikai fórumon elfogadhatatlannak minősítette a kisebbségi törvénytervezetet.

Nagy Ferenc József benyújtotta a kormánynak a Miniszteri Bizottság határozata alapján módosított, „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztést és határozati javaslatot, amellyel a KÜM, MKM, PM, HTMT és NEKH képviselői egyet értettek, míg a BM továbbra is részben fenntartotta különvéleményét. A miniszter úgy ítélte meg, hogy az átfogalmazásokkal együtt a törvénytervezet már alkalmas az Országgyűlés elé történő beterjesztésre, de a kétharmados voltára tekintettel indokoltnak tartotta annak megismertetését a parlamenti pártokkal, valamint a módosításokról – a kapcsolódó kormányzati szervek képviselőinek részvételével – tájékoztatni a Kisebbségi Kerekasztalt.

Jeszenszky Géza külügyminiszter feljegyzést készített Antall Józsefnek a kisebbségi törvénytervezetről, amely azt indítványozta, hogy a javasolt módosításokkal a dokumentum – a BM különvéleményével együtt – kerüljön a kormány elé.

Fodor Gábor Gyenge Andrásnak, a KÜM Biztonságpolitikai és Európai Együttműködési Főosztályának osztályvezetőjének, Arczt Ilona pedig Sárdi Péternek, az Országgyűlés Külügyi Főosztálya vezetőjének küldte meg a törvényjavaslat angol nyelvű változatát.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a kisebbségi önkormányzatiság volt.

Gyenge András, a KÜM osztályvezetője megköszönte Fodor Gábornak a törvényjavaslat angol nyelvű változatát, és egyúttal kért egy, a parlamenti vitáról szóló esetleges összefoglalót, amit az Európa Tanácsban folyó munka során használhatna fel.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek témája a törvény garanciális rendszere, a finanszírozási garanciák voltak, Ghyczy Tamás tanulmányának megvitatásával. Az ülésen kiosztásra kerültek Sipiczki Mátyásnak ez utóbbival kapcsolatos megjegyzései is.

Fodor Gábor a Gyenge Andrásnak, a KÜM osztályvezetőjének írott válaszlevelében közölte, hogy a plenáris és bizottsági ülésekről csak a jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre.