>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kereszténydemokrata Néppárt

A NEKT a kisebbségi törvénytervezet aznapi vitájára meghívta a tizenkét, országos listát állító párt képviselőit. Az Agrárszövetség, a FIDESZ, a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Hazafias Választási Koalíció, az MSZMP, az MSZP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, illetve a Vállalkozók Pártjának megjelent szakértői egyetértettek abban, hogy szükség van kisebbségi törvényre. A megbeszélésen nem képviseltette magát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), az MDF, a Magyar Néppárt és az SZDSZ.

Az EJKVB ülése három módosító javaslattal indítványozta a plenáris ülés terjeszteni a kisebbségek védelméről szóló határozat-tervezetet, amelyet a Külügyi Bizottság alakított ki Tamás Gáspár Miklós képviselőnek (SZDSZ) a legutóbbi plenáris ülésen tett indítványa alapján. A Bizottság munkatervének elfogadása keretében, a képviselők fontosnak tartották a kisebbségi törvény mielőbbi megalkotását, illetve a mihamarabbi döntést a parlamenti képviselet ügyében.

A NEKT március 27-ei levelére egyedül a KDNP elnöke reagált, aki válaszában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy pártjának szakértője nem tudott részt venni a kisebbségi törvénytervezet márciusi vitáján. A pártelnök ezt a választási kampánnyal indokolta, de kifejezte azon szándékát, hogy a kereszténydemokraták készek a törvény előkészítésében szerepet vállalni. (Győri Szabó 1998.)

A kisebbségi törvénytervezet tárgyalása zajlott le a kormány kijelölt delegációja és a Kisebbségi Kerekasztal között. A felek az alapvető rendelkezések még függőben lévő pontjait egyeztették, valamint rátértek az egyéni és közösségi jogok témakörére.

Fodor Gábor javaslatot dolgozott ki a kisebbségi törvénytervezettel foglalkozó előkészítő munkacsoport létrehozásáról, amely az elképzelés szerint Lukács Tamás bizottsági alelnök (KDNP) koordinálásával, hat vagy nyolc képviselő bevonásával működne.

Karcsay Sándor (KDNP) és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselők az ET jogi és emberi jogi bizottságának velencei üléséről hazatérve sajtótájékoztatón mondták el, hogy a résztvevők a magyarországi kisebbségi törvénytervezetet Európában a legelőremutatóbb és legprogresszívebb megközelítésnek nevezték. Kiemelték a nemzetközi normák figyelembe vételét, azok meghaladását, a kisebbség fogalmának meghatározását, a szabad identitásválasztás és a kollektív jogok rögzítését. Kritikai megjegyzésként hangzott viszont el az, hogy miért nem szerepel a zsidóság a honos népcsoportok felsorolásában, de miért van benne a görögség. Voltak, akik a tervezetet túl liberálisnak minősítették, attól tartva, hogy ez visszaélésekre adhat lehetőséget.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelyen a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezet került részben megtárgyalásra. Az ellenzéki pártok a helyi szinten tervezett három különböző kisebbségi önkormányzati formát túl bonyolultnak találták, és a települési önkormányzat átalakulásának is csak akkor látták értelmét, ha az pluszforrásokkal párosul. Az MDF és a KDNP azonban ragaszkodott ehhez a formához, lévén, hogy ez testesíti meg a területi igazgatási autonómiát.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. A kormánybeszámoló szerint a jövőben, a kisebbségi önkormányzati rendszer működési tapasztalatainak figyelembevételével folytatódik a jogalkotási és jogharmonizációs tevékenység, amely mindenekelőtt a kisebbségi önkormányzatok jogi és anyagi működési feltételeit kívánja javítani. Az előterjesztés előadója, Vastagh Pál igazságügyi miniszter szerint mind az Országgyűlésnek, mind pedig a kormánynak fel kell készülnie a kisebbségi törvény átfogó felülvizsgálatára. Megítélése szerint ugyanis a működés tapasztalatai már lehetővé teszik a jogszabály nagyobb mértékű módosítását. Kovács Kálmán (KDNP) ellenzéki képviselő viszont – a kormány bírálata kapcsán – éppen a törvénymódosítással kapcsolatos félelmének adott hangot. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint egy közepes mértékű módosítás indokolt, amely nem érintené a törvény alapszerkezetét. Több tartalommal kívánta megtölteni a kisebbségi önkormányzati rendszert, kiteljesíteni a kulturális autonómiát, illetve tisztázni a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyát. A beszámolót az Országgyűlés a másnapi ülésén fogadta el.

Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta az ombudsmanok 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő hangot adott a választási rendszerrel kapcsolatos elégedetlenségének. Salamon László, a KDNP nevében felszólalva reagált, és egyúttal bírálta azt az elgondolást, hogy bárki is felülvizsgálhassa a választópolgárok önmeghatározását.