>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsága

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A lelassuló tárgyalásokon továbbra is a kisebbségi önkormányzatok kérdése szerepelt a napirenden.

Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely javasolta a viszonosság elvének rögzítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az egyszerűbb egyesületi forma mellett érvelt.

Günther Béla, Csongrád Megye főjegyzője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely egy nem sokkal korábban megtartott tanácskozás észrevételeit és javaslatait összegezte. Hangsúlyozta a más jogszabályokkal való összevetés, a szerkezeti összehangolás fontosságát, illetve túlsúlyosnak találta a szövegben a tiltások és szankciók kilátásba helyezését. Szerinte a tervezet kiindulópontja a keserű történelmi múlt, nem pedig az adott társadalmi jelenállapot és az optimális jövőkép.

A Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsága a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal egy-egy szakértőjének részvételével megbeszélést tartott a kisebbségi törvénytervezetekről.

Kétnapos konferenciát rendezett Budapesten a Friedrich Ebert Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, valamint a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottsága „Kisebbségi és emberi jogok helyzete Magyarországon” címmel. Göncz Árpád megnyitó beszédében a többségi gőgöt bírálva sürgette a kisebbségi kérdés teljes körű megvitatását. Fodor Gábor és Doncsev Toso diszkriminatív volta miatt egyaránt kritizálták a kormány által korábban elfogadott kisebbségi törvénytervezetet. Konrád György felszólalásában olyan kisebbségi törvényt tartott kívánatosnak, amely az érintettekre bízza önmaguk meghatározásának jogát.