>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kisebbségi ombudsman

Bodáné Pálok Judit elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézményére vonatkozó vélemények a kisebbségi törvénytervezetek tárgyalása során” c. összefoglalót.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelyen – Becker Pál PM államtitkár részvételével – a pártoknak számos vitatott kérdésben sikerült megállapodniuk, nevezetesen az anyagi finanszírozás, a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, a népszámlálás, az országos önkormányzat jogosítványainak, illetve a joggal való visszaélés témaköreiben. Mindezek érintették a finanszírozásra létrejövő Alap összetételét, valamint az országos önkormányzat ingatlan- és vagyontőkéhez való juttatását. Döntés született arról, hogy helyi szinten marad a hármas kisebbségi önkormányzati struktúra, csak megváltozott elnevezésekkel. Az országos testület létrehozásával kapcsolatban pedig legvalószínűbbnek az elektori gyűlések tartását magában foglaló megoldás elfogadása tűnt. A héber nyelv esetleges törvényi rögzítése azonban továbbra is tisztázatlan maradt. Megállapodás született viszont a további lépésekről: a politikai megállapodás és a normaszöveg elkészítéséről, illetve a kisebbségek részére történő konzultatív fórum megrendezéséről,

Az EJKVB ülésén, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása során kiderült, hogy másnap újabb egyeztetést kell lefolytatniuk a frakciók képviselőinek, mert több módosító indítvány – köztük az alkotmányügyi bizottságé – eltért a pártok konszenzusától. Tisztázandók voltak a kisebbségi taxáció bővítésének feltételei, illetve a kisebbségi ombudsman intézményére vonatkozó alkotmánymódosítás lehetősége is. Sokadszor vetődött fel az a kérdés is, hogy a törvény mennyiben szólt a hazai kisebbségeknek, és mekkora lehet a példaértéke Európában. Vitát váltott ki a héber nyelv felvételére vonatkozó indítvány is.

Tabajdi Csaba látogatást tett az MNSZ-nél, és megbeszélést folytatott Hambuch Géza elnökkel és Schnaider Ágnes főtitkárral. A találkozó során áttekintették a kisebbségi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A felek sajnálatosnak tartották azt, hogy az erre vonatkozó törvények nem készültek el az új kormány hivatalba lépése előtt, illetve késik a kisebbségi közalapítványokkal és a finanszírozással kapcsolatos előkészítés is. Az államtitkár tájékoztatása szerint így a szükséges módosításokat előreláthatólag szeptember végén fogja tudni tárgyalni az Országgyűlés. A szervezet elnökét pedig különösen az ombudsman megválasztása, a parlamenti képviselet megteremtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekelte.

A választások reformját megjelenítő 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról október 6-án lépett hatályba. A jogszabály elsőként módosította a kisebbségi törvényt: megváltoztatta a kisebbségi jelöltek és listák kedvezményes települési önkormányzati mandátumszerzését (feles és egynegyedes szavazati arányok elérése), illetve rögzítette a helyi, közvetlen kisebbségi önkormányzati választások kisebb részben módosított eljárásjogi szabályait. A választások anyagi és eljárásjogi rendelkezéseit így 1997 végéig, a választási eljárásról szóló törvény megszületéséig a kisebbségi és a módosított, 1990-es önkormányzati választási törvények tartalmazták. Jelen jogszabállyal kikerült például a városi szintű kisebbségi önkormányzatok hétfős létszáma, megváltoztatta a helyi kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltételeit, illetve ezzel a módosítással vált lehetővé az 1995. novemberi választások megtartása.

Az Országgyűlés hat évre Kaltenbach Jenőt választotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (84/1995. (VII. 6.) OGY határozat).

Az EJKVB ülése meghallgatta Kaltenbach Jenőnek a hivatalba lépése óta eltelt időszakról szóló beszámolóját. Az országgyűlési biztos leszögezte azon álláspontját, hogy a kisebbségi törvényt módosítani kell, és szükségesnek ítélte a jogharmonizációt is. A meghallgatáson ezzel kapcsolatban kiderült, hogy mind a kisebbségi bizottság, mind pedig az illetékes kormányszervek támogatták a jogszabály módosításának tervét.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyéves évfordulója alkalmából a parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és tagjaival. A tanácskozáson részt vettek az illetékes kormányszervek, a parlamenti bizottságok, a frakciók képviselői és a kisebbségi ombudsman is. Tabajdi Csaba a problémákról szólva a kisebbségi törvény módosításának szükségességét és a parlamenti képviselet megteremtését emelte ki. Farkas Flórián felszólalásában szintén a jogharmonizációra, a törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Lásztity Péró a kulturális autonómia megvalósítása, és így a törvénymódosítás mellett érvelt. Ezzel kapcsolatban Kaltenbach Jenő kifejtette, hogy mind a kormány, mind pedig az EJKVB támogatja a törvény módosítására tett javaslatát.

Kuncze Gábor belügyminiszter és Kaltenbach Jenő eszmecserét folytattak a kisebbségi önkormányzati rendszer addigi tapasztalatairól. A miniszter a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy valószínűleg az év őszén már benyújtják a kisebbségi önkormányzatok működésének javításához szükséges törvénymódosítási javaslatokat az Országgyűlésnek. Az országgyűlési biztos által szorgalmazott kulturális autonómia megteremtésére, azaz kulturális és oktatási intézmények kisebbségi tulajdonlására és üzemeltetésére azonban a miniszter még nem látott lehetőséget.

Befejeződött az országgyűlési biztosok látogatása Csongrád megyében. Kaltenbach Jenő elmondta, hogy a megszerzett tapasztalatok csak megerősítették azon véleményét, hogy nem lehet tovább várni a kisebbségi törvény módosításával.