Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 2       Lapozás: 1-2

Intézménymutató: Magyar Igazság és Élet Pártja


1998. október 21.

Megtartotta az EJKVB ad hoc bizottsága az alakuló ülését és ennek keretében a programjának megbeszélését. A bizottság tagjai a következő országgyűlési képviselők lettek: Hargitai János elnök (FIDESZ), Csapody Miklós (MDF), Tímár György (1999-ig, majd Balogh József, FKGP), Jakab Róbertné (MSZP), Tabajdi Csaba (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), és ifj. Hegedűs Lóránt (Magyar Igazság és Élet Pártja).

2002. október 9.

Heizer Antal az EJKVB ülésén jelezte, hogy értesülései szerint az örmény elektorok többsége előreláthatólag nem az autentikus közösség tagjai közül kerül majd ki, illetve problémák várhatók a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is. Az elnöknek tudomása volt arról is, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket, így az etnobiznisz „hatalmi kérdéssé” is vált. Az Origonak a NEKH elnöke elmondta, hogy Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő (FKGP) örmény színekben indul, és a Magyar Igazság és Élet Pártjához tartozók is alapítottak egy örmény szervezetet. Megítélése szerint ugyanakkor sikeresek lesznek a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások, a visszaélések számát egy százalék körülire tette. Hangsúlyozta viszont, hogy a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat módosítani kell. Ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, hogy ebben a ciklusban a jogszabályalkotás fő koordináló szerve a NEKH lesz. A visszaéléseket szerinte ki lehetne zárni a jelöltekkel szemben támasztott objektív kritériumok alkalmazásával.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék