Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
|
>> kronológiák >> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája |
|
Intézménymutató: Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége 1988. november 1. Radics Katalin elkészítette a „Javaslat a Politikai Bizottságnak a nemzetiségi törvény irányelveire” c. dokumentumot, amelyet Pál Lénárd november 9-én láttamozott. A HNF támogatásával megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ), amely többek között célul tűzte ki a cigányság nemzetiségként való kezelésének elérését. 1988. november 21.Az MSZMP PB ülése jóváhagyta a nemzetiségi szövetségek főtitkár-jelöltjeinek személyeit. Az MSZMP KB ülése egyhangúlag elfogadta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Az állásfoglalás bevezetője kritikusan állapította meg, hogy „az Alkotmány – az állampolgárok alapvető jogairól és kötelezettségeiről szóló fejezetben – 1949 óta rendelkezik a Magyarországon élő nemzetiségek egyenjogúságáról, anyanyelvük használatáról, anyanyelven történő oktatásuk, valamint saját kultúrájuk megőrzésének és ápolásának jogáról. Jogrendszerünkből azonban hiányzik a nemzetiségi jogok átfogó, korszerű és a szükséges mértékig részletes szabályozása.” Az ország társadalmi, politikai és kulturális életének megújítása, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához aláírása megkívánta viszont a nemzetiségpolitikai gyakorlat továbbfejlesztését, az alkotmány megújítását és egy önálló nemzetiségi törvény kidolgozását. Hangsúlyozta, hogy az évtizedes távlatokra készülő jogszabályban figyelembe kell a magyarországi társadalmi és történelmi adottságokat, illetve azt is, hogy a nemzetiséghez való tartozás csak az egyén szuverén döntésén alapulhat. A törvény függelékében viszont csak azokat a közösségeket kell felsorolni, amelyek vonatkozásában a központi és helyi állami szervek anyagi következményekkel is járó kötelezettségeket tudnak vállalni. A korábbi javaslathoz képest új elemként bekerült az állásfoglalásba annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy cigányság szervezetei révén kezdeményezhesse a nemzetiséggé válást. Az állásfoglalás a továbbiakban részletesen kitért a törvény célkitűzéseire, alapelveire, valamint a főbb nemzetiségi jogokra, így az anyanyelvhasználatra, az anyanyelven való oktatásra, a saját értelmiség kialakítására, a nemzetiségi kultúra megőrzésére és fejlesztésére, az érdekképviseletre, illetve az anyanemzettel való kapcsolattartásra. A szervezeti és végrehajtási rendelkezések sorában előirányozta egy, a Minisztertanács tanácsadó és konzultatív testületeként működő, Nemzetiségi Konzultatív Bizottság létrehozását, amely az elképzelések szerint egy különálló nemzetiségi pénzalapot is felügyelne. Az év november 20-án, az első alternatív zsidó szervezetként létrejött Magyar Zsidó Kulturális Egyesület egyetértett a készülő nemzetiségi törvény megalkotásával. Hangsúlyozta azonban, hogy a szervezet nem kizárólagos igénnyel kívánja képviselni a zsidóságot, amire álláspontja szerint egy szerveződés sem jogosult. Kiemelte továbbá a hazai zsidó azonosságtudatban tetten érhető többféle vonulat és hagyomány meglétét. A törvény elfogadása esetén több jogalkotó véleménye szerint a zsidóság is élhetne a nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokkal. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) KB székházában megtartotta alakuló közgyűlését az MCDSZ, amelynek céljai között szerepelt a nemzetiséggé válás előkészítésében való részvétel is. 1989. március 2.Az MCKSZ szervezésében országos cigány értekezletet tartottak Budapesten a KISZ székházában. A tanácskozásra meghívták a négy legfontosabb szervezet vezetőit (MCKSZ, MCDSZ, Országos Cigánytanács, Fővárosi Cigány Szociális és Módszertani Központ), és a létrehozott közös szerkesztőbizottság kialakította a tervezetet „a magyarországi cigányok alkotmányos jogainak biztosítására”. A dokumentum, amelyet el kívántak juttatni a legfőbb párt- és állami szerveknek, első pontja leszögezte azt, hogy „a magyarországi cigányoknak, mint a nemzet legnagyobb kisebbségének alkotmányosan biztosítani kell azt a jogát, hogy nemzetiségi kisebbségként, most és minden korban része legyen a nemzetnek.” 1991. szeptember 27.Náday Gyula, az MCDSZ elnöke javaslatokkal (együttélés hangsúlyozása, kisebbségi egyesületek felruházása többletjogokkal stb.) együtt megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezethez kapcsolódó véleményezését: a dokumentumot előkészítettnek és szakmailag elfogadhatónak minősítette. 2006. július 8.Az MCDSZ országos elnöksége közleményt adott ki a kisebbségi választói névjegyzékbe vétellel kapcsolatban, amelyre a Szövetség az elterjedt félreértések miatt kerített sort. A dokumentum hangsúlyozta, hogy „… mindent el kell követni, hogy a cigánynak valló személyek és azok, akik nem tudják értelmezni a törvény mondanivalóját, azok részére minden segítséget meg kell adni annak érdekében, hogy a cigány érdekvédelem törvényes keretek között a cigány társadalmi szervezetekkel együtt a helyhatósági választásokon nagyobb részvétellel szavazzák meg.” |
kapcsolódók
további kronológiák
|