>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége

Egy, a Radics Katalinnál lefolytatott korábbi beszélgetést követően, Stark Ferenc levélben arra kérte a nemzetiségi szövetségek vezetőit, hogy a nemzetiségek helyzetéről szóló, készülő PB-előterjesztéshez, a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság számára készítsenek egy-egy összefoglalót az adott kisebbség(ek) helyzetéről, és a politikai döntést igénylő kérdésekről.

Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) főtitkára aznap megküldte Stark Ferencnek a Bizottság részére szóló német szövetségi előterjesztést, amely a Szövetség VII. kongresszusa előtti, politikai döntést igénylő kérdéseket tartalmazta, nem ejtve viszont még szót a nemzetiségi törvény ügyéről.

Hoóz István, a Pécsi Tudományegyetem tanára megküldte Radics Katalinnak „A nemzetiségi törvény előkészítését és megvalósítását szolgáló számbavétel általános elveiről” c. feljegyzését, amely elsősorban a nemzetiségi hovatartozás meghatározásának nehézségeire koncentrált, és a nemzetiségek létszámáról becslésszerű felmérést javasolt a helyi tanácsok bevonásával.

Ülésezett az MNDSZ elnöksége, amelynek napirendjén szerepelt a tervezett nemzetiségi törvényhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása.

Az MNDSZ Országos Választmányának ülése – az év végi kongresszusra készülve – megtárgyalta az előkészített kongresszusi dokumentumokat.

Szende Béla, az MNDSZ elnöke (Pécs) a „Megjegyzések a nemzetiségi törvény politikai irányelveiről kimunkált javaslat tervezetéhez” címmel, illetve Polányi Imre pécsi egyetemi tanár „Vélemény a nemzetiségi törvény politikai irányelveiről” címmel készítette el feljegyzését.

Ülésezett az MDDSZ Országos Választmánya. A testület 1983-1988 közötti időszakra vonatkozó, tervezett beszámolója kiemelte, hogy „hazánkban politikai és társadalmi téren egyaránt nemcsak az érdeklődés, hanem a tenni akarás is megnövekedett a nemzetiségi politika iránt. Ennek konkrét bizonyítéka a készülő nemzetiségi törvény, illetve a Baranya megyében megalkotott megyei nemzetiségi tanácsrendelet. Ennek nyomán a Szövetség tevékenysége is jelentős mértékben kiszélesedett és a nemzetiségek kollektív érdekeinek képviselete irányába fejlődött. Munkánkat nehezítette, hogy a Szövetség érdekképviseleti jogállása nem kellően tisztázott.”

Az MNDSZ VII. kongresszusa Budapesten. A kongresszusi javaslat szerint „a kongresszus támogatja a nemzetiségi törvény megalkotását, mely a Magyarországon élő nemzetiségek kollektív és egyéni jogait, a nemzetiségi sajátosságok ápolásának és fejlesztésének elveit, az ehhez szükséges politikai, társadalmi, anyagi és intézményi feltételek megteremtését, a központi, regionális és helyi nemzetiségi feladatokat valamint az erre vonatkozó ellenőrzést és számonkérést is tartalmazza. A szükséges pénzügyi feltételek megteremtéséhez azoknak az üzemeknek és gazdaságoknak is megfelelő arányban kell hozzájárulniuk, melyben nemzetiségiek dolgoznak.”