>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Magyarországi Olasz Szövetség

Budapesti székhellyel megalakult a Magyarországi Olasz Szövetség, amelyet a Fővárosi Bíróság 1992 márciusában jegyzett be. A Szövetség elsődleges céljainak az olasz kultúra hazai megismertetésén túl a Magyarországon élő olaszok, valamint az olasz származású magyar állampolgárok összefogását és érdekvédelmét tekintette. A tevékenysége során együtt kívánt működni a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A Magyarországi Olasz Szövetség a kisebbségi törvény 1993-as elfogadásáig intenzív lobbizást folytatott elsősorban az EJKVB-nál és a NEKH-nél a magyarországi olaszok nemzeti kisebbségként való hivatalos elismertetése érdekében.

Angió-Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak, az EJKVB elnökének kérésére a magyarországi olasz kisebbségről szóló tájékoztatót, majd az április 22-i, következő levelében meghívta a bizottsági elnököt a június 6-i baráti találkozóra is, amelyen az elnök viszont nem tudott részt venni.

Kaltenbach Jenő szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely a személyi kör meghatározásának, az egyéni és kollektív jogok, a kisebbségi önkormányzati formák és azok tartalmának kérdéseit, valamint a törvényjavaslat egyes szabályozási hibáit taglalta. Nem tartotta sem indokoltnak, sem pedig megvalósíthatónak a regisztrációt és valamiféle objektív kvalifikációs rendszer bevezetését. Szerencsésebbnek ítélte volna az egyéni és kollektív jogok együttes tárgyalását, de üdvözölte viszont az önkormányzati modell melletti választást, amelyet a törvény legfontosabb részének tartott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az országos testület ellenőrzési mechanizmusának hiányára, illetve az önkormányzati és az egyesületi szféra közötti viszony ügyére.

Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak a Szövetség nyilatkozatát a kisebbségi törvényjavaslattal kapcsolatban, illetve a Szövetségről szóló tájékoztatót. A nyilatkozat szerint „… tisztelettel kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy bennünket olaszokat – az egyik legrégebben honos magyarországi népcsoportot – is ismerjenek el hivatalosan nemzeti kisebbségnek.” Fodor Gábor október elsejei válaszlevelében köszönte meg a dokumentumokat, amelyeket továbbított Lukács Tamásnak.

A Magyarországi Olasz Szövetség által kiadott nyilatkozat sérelmesnek tartotta azt, hogy az olaszokat a kisebbségi törvényjavaslat nem tekintette Magyarországon honos népcsoportnak, és ezért kérték az Országgyűlést, hogy ismerje el „az egyik legrégebben honos magyarországi népcsoportot.”

Karl Mitterdorfer (Bolzano/Bozen) megküldte Lukács Tamásnak a magyarországi kisebbségi törvényjavaslatról szóló véleményét, amely tudatta Christoph Pannal közösen tekintették át a törvényjavaslatot. Levelében külön kiemelte a közösségi jogok megfogalmazását.

Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke megküldte Fodor Gábornak a szervezetnek az állami támogatás iránti kérelmét, mellékelve a Fővárosi Bíróság két végzését a társadalmi szervezet bejegyzéséről és székhelyének megváltozásáról. A kérelem nyilvántartásba vételéről Fodor Gábor február 17-i levelében értesítette a Szövetség elnökét, és március 16-án továbbította azt Wolfart Jánosnak – kérve egyúttal a NEKH állásfoglalását is a támogatás kérdésében.

A Magyarországi Olasz Szövetség felhívása szerint a Szövetség március 18-án létrehozta a Nemzeti Kisebbségek Magyarországért Alapot, és a kisebbségi szervezeteket az Alaphoz történő csatlakozásra és annak támogatásra kérte.

Wolfart János feljegyzést készített Antall József részére a hatpárti politikai megállapodásról, amelyben felhívta a figyelmet a törvényjavaslat tavaszi elfogadásának fontosságára – tekintettel a magyar szempontból fontos nemzetközi eseményekre.

Fodor Gábornak, a magyarországi olaszokkal összefüggő válaszlevelében pedig a NEKH elnöke kifejtette, hogy „elvi szinten az a véleményünk, hogy – az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság javaslattételi jogával felosztható „szervezettámogatási” keretből – a kisebbségi törvényben felsorolt vagy fel nem sorolt, de a törvényben foglalt definíciónak megfelelő nemzetiségek szervezeteit kell támogatni. Úgy gondoljuk az Olasz Szövetség nem ilyen.” Későbbi, április 2-i levelében már csak azért sem javasolta a szervezet támogatását, mert kérelme a határidő lejárta után érkezett. Wolfart rögzítette továbbá azt is, hogy „a Szövetség célkitűzései impozánsak, de maga a Szövetség inkább a baráti társaságok, azaz a társadalmi egyesületek kategóriájába sorolható.” Elvi álláspontként javasolta, hogy a kisebbségi pénzalapok preferáltjai a törvényben deklarált kisebbségek legyenek, illetve jelezte egyúttal a litván és a székely „kisebbség” jelentkezését is.

Fodor Gábor megküldte Angió – Auth Jánosnak, a Magyarországi Olasz Szövetség elnökének a NEKH véleményét a Szövetség támogatásával és az olaszok kisebbséggé nyilvánításával kapcsolatban.

Angió – Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnöke válaszlevélben reagált Fodor Gábor augusztus 25-i levelére. Jelezte, hogy „Szövetségünk az Alkotmánybírósághoz fordult az MTA történészei szerint is honos, csak politikai okokból el nem ismert nemzetiségeknek, a csehnek és az olasznak, magyarországi hivatalos elismertetése ügyében.” Fodor Gábor október 5-i válaszában arról tájékoztatott, hogy a levél tartalmát ismertette az EJKVB szeptember 29-i ülésén. A Magyarországi Olasz Szövetség 1993, azaz a kisebbségként való elismerés kudarca után azonban már nem fejtett ki érdemi tevékenységet, és végül a Fővárosi Bíróság mondta ki a megszűnését és a nyilvántartásból való törlését 2001 őszén. A szerveződés így nem képezhette szervezeti hátterét a 2007 decemberében felmerülő újabb olasz kisebbségi kezdeményezésnek.

Az EJKVB ülése 6 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak Suchman Tamás képviselő (MSZP) azon önálló képviselői indítványát, amely a kisebbségi törvény módosításával a kisebbségi nyelvek közé sorolta volna a hébert. A képviselő nem kívánta a zsidóságot kisebbségként kezelni, de szerinte például így lenne biztosítható a nyelvoktatás a zsidó vallási iskolákban. Az ülés végén Fodor Gábor tájékoztatásul felolvasta a képviselőknek Angió-Auth János, a Magyarországi Olasz Szövetség elnökének szeptember 22-ei levelét.