>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Magyarországi Roma Parlament

Ráduly István, a Roma Parlament politikai tanácsadója Berettyóújfalun, a munkanélküli cigány fiatalok népfőiskolájának megnyitóján kijelentette, hogy a cigányságnak magának kell tennie a sorsa jobbra fordítása érdekében, mert a kisebbségi törvény önmagában kevés lesz a felemelkedéshez.

Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, SZDSZ-es országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján kisebbségellenesnek minősítette a kisebbségi törvényjavaslatot, mivel szerinte csupán néhány településen lehet majd kisebbségi önkormányzatot létrehozni, és a javaslat a kisebbségi jogokat nem természetesnek, hanem a többség kegyeként értelmezte. Célszerűnek tartotta háromoldalú tárgyalások megkezdését a Kisebbségi Kerekasztal, a kormány és pártok részvételével.

A Roma Parlament tisztújító közgyűlésén az újraválasztott Zsigó Jenő elnök a kormány cigánypolitikáját bírálta, a kisebbségi törvényt pedig elhibázottnak tartotta, és szorgalmazta annak mielőbbi módosítását.

Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke a Népszabadságnak adott interjújában hangsúlyozta a választási törvény módosításának szükségességét annak érdekében, hogy a romák maguk választhassák meg képviselőiket.

Hírként jelent meg, hogy Krasznai József, a Strasbourgba kivándorolt cigány családok képviselője, a Roma Parlament alelnöke szlovák kisebbségi önkormányzat létrehozását kezdeményezte Székesfehérvárott. Hasonló akcióra került sor öt megye mintegy tizenhét településén annak érdekében, hogy a roma politikusok a törvényi szabályozás ellentmondásaira így hívják fel a figyelmet.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése többek között a kisebbségi joganyag módosításának előkészítéséről tárgyalt. Az ülésen részt vett Heizer Antal és Belánszki Gyula főosztályvezető, a kisebbségi ombudsman munkatársa is.

Az egyeztetés újabb fordulójára került sor a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Parlament elnöke egy budapesti tanácskozáson élesen bírálta azokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették az összes választópolgár részvételét a kisebbségi önkormányzati választásokon. Álláspontja szerint még mindig az elnyomók választják meg az elnyomottak képviseletét. A megoldás szerinte az lenne, ha a cigányokat önkéntes alapon regisztrálnák külön választói névjegyzékben. Ladányi János szociológus ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, miszerint a kisebbségi önkormányzati rendszert nem lehet tisztességesen megreformálni.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Roma Parlament elnöke tragikusnak minősítette azt, hogy a romáknak csak egy töredéke vetette fel magát a kisebbségi választói névjegyzékekbe.