>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Magyarországi Románok Országos Önkormányzata

Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.

Budai János, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke és Szántó Nóra, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének elnöke megküldték Kósáné Kovács Magdának az október 18-i választások eredményével kapcsolatos állásfoglalásukat. A kisebbségi vezetők a megválasztott 167 román elektorból mintegy 67-től határolták el magukat. Hangsúlyozták, hogy a budapesti és kazincbarcikai román képviselők többségét nem ismerik, ők a román kisebbséggel korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak, a nyelvet nem beszélik, illetve nem fejtettek ki a közösségi identitás ápolásához kapcsolódó – kulturális, tudományos – tevékenységet sem.

Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Budai Jánost, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökét, hogy állásfoglalásukat megküldte Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.

Az országos román kisebbségi önkormányzat megválasztására összehívott elektori gyűlést határozatlanképtelenség miatt meg kell ismételni, mivel Gyulán a 167 elektorból a szükséges 124 helyett csak 111 fő jelent meg. Budai János, az önkormányzat leköszönő elnöke kijelentette, hogy a kialakult helyzetről biztosan beszélni fognak a hamarosan Magyarországra látogató Radu Vasile román miniszterelnökkel, bár elmondása szerint a kisebbségi törvény módosításának szükségességéről Magyarországon már mindenki tud.

Az Országgyűlés elfogadta a július 28-án hatályba lépő 1999. évi LXV. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról. A román országos önkormányzat sikertelen létrehozásának hatására a jogszabály leszállította az országos testületet megalakító elektori gyűlés határozatképességének küszöbét (a megválasztott elektorok legalább felének részvétele), illetve lehetővé tette annak másodszori összehívását. A törvény előírta az időközi kisebbségi önkormányzati választás megtartásának lehetőségét, amely a korábbiakban jogilag rendezetlen volt, ezzel viszont eltörölte a későbbi kisebbségi választás intézményét, amelyet 1995 novemberében alkalmaztak először és utoljára.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Elnöksége kialakította a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely Kreszta Traján elnök december 21-én juttatott el Kósáné Kovács Magdának. A dokumentum szerint a kisebbségi törvény és tervezett módosítása két kérdést továbbra sem tisztázott: egyrészt azt, hogy kik választanak kiket a kisebbségi önkormányzatokba, másrészt pedig a jelöltek nyilatkozattételét a román érdekképviselet nem tartotta eléggé visszatartó erejűnek. Sajnálattal állapította meg végül, hogy a jogszabály számos ígérete beváltatlan maradt, köztük a kisebbségek kulturális autonómiája, parlamenti képviselete, illetve a fennmaradást szolgáló finanszírozási rendszer kialakítása.

Hargitai János és Kósáné Kovács Magda arról tájékoztatták Báthory Jánost, hogy az OCÖ novemberi közleményével kapcsolatban hivatalos bizottsági álláspont kialakítására már nem volt lehetőség a 2001. évi ülésszak bezárása után, és arra sem látnak már esélyt, hogy az előterjesztéseket még ebben a parlamenti ciklusban a plenáris ülés megtárgyalja. Ugyanezt közölték levélben Farkas Flóriánnal is.

Az EJKVB elnöke válaszlevelében köszönte meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának novemberi állásfoglalását, és tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a törvényjavaslatok megtárgyalására ebben a ciklusban már nem kerülhet sor. Az állásfoglalást tájékoztatásul megküldte Hargitai Jánosnak is.

Az országos román kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektori gyűlésen kivétel nélkül a békési, csongrádi és hajdú-bihari elektorokból álló Választási Szövetség elnevezésű koalíció jelöltjei jutottak mandátumhoz. A vele szemben álló Román Alternatíva Tömörülésnek egyetlen jelöltje sem nyert. A Tömörülés vezetője, Petrusán György szerint az országos testületben így Méhkerék, Gyula, Szeged és Budapest képviselet nélkül maradtak.

Az országos horvát önkormányzati választáson a baranyai elektorok kivonultak, mivel az új közgyűlésben az általuk igényelt 18 helyett csak 16 mandátumot kaptak.

A Magyarországi Ruszinok Szervezetének tisztújító közgyűlésén önkormányzati bizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy képviseletet biztosítsanak az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatban képviselet nélkül maradt önkormányzatoknak.

Az Országos Horvát Önkormányzat alakuló ülésén a baranyai képviselők bár nem bojkottálták az ülést, de semmilyen tisztséget nem vállaltak el. Az elnökké választott Karagics Mihály az ülés után úgy nyilatkozott, hogy szükség van a hatályos kisebbségi jogok és a választójogi törvények módosítására.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatból kiszorult méhkeréki, gyulai, szegedi, budapesti, kétegyházi és magyarcsanádi román kisebbségi önkormányzati képviselők megalakították a Magyarországi Románok Koalícióját Méhkerék székhellyel. A Koalíció elnöke a település polgármestere, Martyin Tivadar lett.

A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.