>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége

Az MSZMP Titkársága elfogadta a pártértekezlet állásfoglalásáról szóló tervezetet, amely átdolgozás után mehetett a KB ülése elé.

A TKKO szervezésében lezajlott a nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos első megbeszélés.

Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének (MSZDSZ) főtitkára megküldte Stark Ferencnek a Szövetség Elnökségének állásfoglalását a szlovák kisebbség helyzetéről és a politikai döntést igénylő kérdésekről. Ezek szerint: „szükség van egy – végrehajtási utasítást is magában foglaló – nemzetiségi törvényre. A törvénynek tartalmaznia kell az egyes népcsoportok, ill. az őket alkotó egyének jogait és kötelességeit. (Ideértve a képviseleti jogot is.)” A dokumentum szabályozandónak tartotta továbbá az anyanyelvhasználat, a közművelődés és az oktatás területeit is.

Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének (MDDSZ) főtitkára szintén megküldte Stark Ferencnek a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság részére szóló délszláv előterjesztést, amely kül- és belpolitikai szempontból egyaránt hasznosnak ítélte egy nemzetiségi törvény kidolgozását.

Az MRDSZ VII. kongresszusa Gyulán. Az Országos Választmány beszámolója kifogásolta a nemzetiségpolitikával foglalkozó szerveknek a megváltozott körülményekhez egyre nehezebben alkalmazkodó struktúráit, csekély jogosítványait, és ezért szorgalmazta, hogy „szabályozni szükséges a nemzetiségi politikával foglalkozó testületek helyét, szerepét, jogosítványait a megújuló politikai intézményrendszerben. Ehhez alkalmas keretet biztosít a készülő nemzetiségi törvény.”

Az MSZDSZ VIII. kongresszusa Budapesten. A KÜM jelenlévő munkatársának feljegyzése szerint „az előkészületben lévő nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban a hozzászólók szorgalmazták, hogy a törvény-tervezetet az MSZDSZ is vitassa meg kibővített választmányi ülésén, illetve a szövetség hetilapjának hasábjain.” A kongresszuson résztvevő Pozsgay Imre válaszában kiemelte, hogy a készülő nemzetiségi törvény emancipációs szándékot tükröz, és előírásainak olyannak kell lenniük, amelyet számon is lehet kérni az államon.

Az MSZDSZ Elnöksége megküldte a VIII. kongresszuson egyhangúlag elfogadott, és az Elnökség által aláírt petíciót Pozsgay Imrének, Villányi Miklós pénzügyminiszternek, Czibere Tibornak, és Hoós Jánosnak, a Tervhivatal elnökének. A kormányhoz intézett irat elsősorban oktatási-nyelvhasználati követeléseket fogalmazott meg, illetve sürgette a Szövetség helyzetének javítását is, nem ejtve viszont szót a nemzetiségi törvény ügyéről.

Sánta Áron elkészítette Pozsgay Imre számára az MSZDSZ petíciójával kapcsolatos feljegyzését, amelyben megfogalmazta a tízpontos dokumentumhoz fűződő észrevételeit és megoldási javaslatait.

Az MSZDSZ országos választmányi ülése a készülő kisebbségi törvényről úgy vélekedett, hogy az csupán deklaratív, mert nem helyez kilátásba következményeket azokkal szemben, akik nem teljesítik a jogszabály rendelkezéseit.

Az év februárjában egyes hagyományos nemzetiségi szövetségek (MCKSZ, MDDSZ, MRDSZ, MSZDSZ) és néhány újonnan létrejött, ún. alternatív szervezet (Mladost Magyarországi Horvátok, Szerbek és Szlovének Ifjúsági Egyesülete, Szerb Demokratikus Szövetség, Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) által megalakított Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniója közzétette a programnyilatkozatát. A dokumentum az augusztusra egyébként már 11 egyesületet magában foglaló ernyőszervezet célkitűzései sorolta egy, a kisebbségek igényeit tükröző nemzetiségi törvény megalkotását.